Eladóvá vált a Nobel-díjas tudós egykori újszegedi rezidenciája, amely nem csupán egy ingatlan, hanem egy történelmi érték is. Az épület varázslatos atmoszférája és gazdag múltja új lehetőségeket kínál a jövő lakói számára. Ne hagyja ki ezt az egyedülálló

Eladóvá vált a szegedi Nobel-díjas tudós egykori újszegedi villája, amely sokak figyelmét felkeltette. Az ingatlan hirdetett ára jóval a piaci érték felett mozog, ennek ellenére már több komoly érdeklődő is jelentkezett. A professzor itt élte át pályafutása talán legizgalmasabb időszakát, ám kérdéses, hogy akad-e valaki, aki 195 millió forintot hajlandó lenne kifizetni ezért a különleges otthonért.

"Az elmúlt két évtized során jelentősen megváltozott az ügyfélforgalom és az irodai munkavégzés is, így már nem indokolt a nagyobb méretű, saját tulajdonú irodaház" - nyilatkozta az Index megkeresésére Tóth Péter Benjamin, az Artisjus üzleti transzformációs igazgatója. Hozzátette: kisebb, hatékonyabban fenntartható irodahelyiséget fognak bérelni.

Mint ismeretese, az Artisjus több, mint 40 ezer zenét felhasználó, szerzői jogdíjat fizető partnerrel áll kapcsolatban: például vendéglátóhelyek, szórakozóhelyek, háttérzenés üzletek. Elsősorban - magyarázta Tóth Péter Benjamin - a partnerkapcsolatok közelsége és kényelmes elérhetősége miatt döntöttek 2004-ben az ingatlan megvásárlása mellett. Egészen mostanáig itt működött az Artisjus szegedi irodája, két fő állandó munkavállalóval.

Szent-Györgyi Albert 1940-től 1945-ig lakott ebben a különleges villában, amelyet a jelenlegi tulajdonosa 2004-ben gyönyörűen felújított. Az ingatlan Újszeged egyik kedvelt részén található, közel a Tisza partjához és a Ligethez, a Szent-Györgyi Albert utcában. Csak egy karnyújtásnyira helyezkedik el egy impozáns, tizenhét emeletes toronyház, amelynek egyik oldalán a város két Nobel-díjasának, Karikó Katalin és Szent-Györgyi Albert portréját festették meg, ezzel is megörökítve a tudományos örökségüket.

Egy neves tudós villáját hirdetik az ingatlan.com-on 195 millió forintért. Az 1016 négyzetméteres telken álló, 117 négyzetméteres téglaépítésű ház négy szobával, két fürdőszobával és két konyhával rendelkezik, valamint egy 34,4 négyzetméteres melléképület is tartozik hozzá. Az ingatlanportál becslései szerint a megkérdőjelezhető ár, amely 195 millió forint, közel kétszerese a környékbeli piaci értéknek: az itt található ingatlanok átlagos négyzetméterára körülbelül 765 ezer forint, míg a villa esetében ez majdnem 1,3 millió forintot tesz ki. Ennek ellenére az épület emléktáblája és tudományos jelentősége miatt különleges eszmei értékkel bír.

Információink alapján több érdeklődő is van az ingatlan iránt, viszont a szegedi önkormányzat és a Szegedi Tudományegyetem nem tartozik közéjük.

Szeged városában számos történet terjedt el a világhírű tudós kalandjairól, életviteléről és társasági életéről. Két évvel azután, hogy elnyerte a Nobel-díjat, 1939 februárjában Szent-Györgyi egy különleges eseményre invitálta barátait Szegedre: a kor egyik legnevesebb színésznője, Gombaszögi Ella, valamint barátnői érkeztek, hogy megtiszteljék a tudóst. A látogatás során a színésznők megjegyezték, hogy Szent-Györgyi egyre inkább emlékeztet a '30-as évek legismertebb német filmsztárjára, Hans Albersre, ami szórakoztató párhuzamot teremtett a tudomány és a szórakoztatóipar között.

Ez külön pót-Nobel-díj nekem

- állapította meg a színésznői látogatás és a bók kapcsán a C-vitamin felfedezője.

"Szent-Györgyi Albert 1916-ban ismerte meg első feleségét, Demény Kornéliát" - mesélte Medgyesi Konstantin. A Móra Ferenc Múzeum főmuzeológusa idézte a fizikus Bay Zoltánt, aki szerint Kornélia a legszebb és legokosabb lány volt, akivel valaha találkozott. Családi háttere is erősnek számított: a nő apja egy időben a Magyar Posta vezérigazgatójaként dolgozott.

1917 szeptemberében megkötötték házasságukat, amely huszonnégy év boldog együttlétet hozott számukra. Kiváló párost alkottak, együtt valóra váltották álmaikat, elérve mindent, amit csak lehetségesnek tartottak. A válás után lányuk, Nelly, apjával együtt élt az újszegedi otthonukban, ahol a családi kötelékek továbbra is erősek maradtak.

Szent-Györgyi Albert lánya, valamint veje, Libik György 1944. május 6-án kötöttek házasságot. Nászútjukat az újszegedi villában töltötték, ahol a város varázslatos hangulata körülölelte őket. Május 30-án tértek vissza a fővárosba. A világot és az országot sújtó borzalmak, valamint a gonoszság eluralkodása ellenére az ifjú pár számára ez az időszak békés és meghitt volt, tele szeretettel és közelséggel Szeged varázslatos légkörében.

A német megszállás időszakában Szent-Györgyi Albert tudós vejének, Libik Györgynek komoly feladat jutott: megvédeni azt, amit apósának "a magyar nemzeti vagyon" néven emlegetett. Szent-Györgyi Albert, a híres tudós, kénytelen volt rejtőzködni a megszálló erők elől. Egy időre második felesége, Borbíró Márta horgosi családi birtokán talált menedéket, amely Szeged közelében helyezkedett el, így próbálva elkerülni a veszélyt.

A tudós szegedi házvezetőnőjének fia 1987-ben adott interjút a Délmagyarország című regionális lapnak. Az akkor 15 éves Kertész Imre édesanyjával a melléképületben élt. Állítása szerint ő engedte be a Gestapo nyomozóit a házba, akik azt tudakolták, merre lehet a gazdája. "A Kékestetőn üdül" - mesélte a férfi, hogy mit is mondott az állítólagos nyomozóknak. Egy helyi híresztelés szerint március 19-et követően a professzor újszegedi házába német tisztek megfigyelési szándékkal beköltöztek, és éberen várták a tudós visszatértét.

Ez valószínűsíthetően nem így történt, ez egy legenda pusztán

„Tedd egyedivé a szövegedet!” - mondta az Indexnek Medgyesi Konstantin. Szent-Györgyi visszaemlékezései alapján a Gestapo információkat szerzett arról, hogy a világszerte elismert tudós Budapestre kíván utazni, és ezért a szegedi vasúti pályaudvaron tervezték a letartóztatását. Ám a professzor a várt időpontban nem érkezett meg az állomásra, mivel Libik György személyesen autóval utazott Szegedre, hogy elhozza Szent-Györgyit a fővárosba.

Budapesten először a Bimbó úti Libik-házban bújtatták az országszerte keresett apóst, majd a Déli pályaudvar közelében helyezték el. Libikék úgy gondolták, hogy nem elég biztonságos a menedék Albert számára, ezért Per Anger svéd attasé segítségét kérték.

Anger megszervezte, hogy augusztusban a követség úgynevezett evakuációs szállására, az enyingi Csekonics-kastélyba kerülhessen a professzor.

Álruhában, álnév alatt a követség irattárosaként tevékenykedett, ami nem meglepő, hiszen addigra archívumunk jelentős része már oda került. Szent-Györgyi mesterien formálta meg ezt a szerepet. Hagyta, hogy a szakálla megnőjön, és felvett egy impozáns, szarukeretes szemüveget; így valóban meggyőző hatást gyakorolt ránk.

Emlékezett-e a kalandos hetekre Libik barátja és szövetségese, Per Anger, aki mindig is a legmerészebb ötletek híve volt?

1945 elején Libik György, a vej, fáradhatatlanul kutatva Szent-Györgyi Albert nyomait, olyan információkhoz jutott, amelyek szerint apósa Szegeden, Malinovszkij marsall főhadiszállásán tartózkodhat. „Nelly és György úgy döntöttek, hogy azonnal útnak indulnak a dél-alföldi városba. Mikor megérkeztek Szegedre, megerősítést nyert az a hír, hogy Szent-Györgyi tényleg a marsall központjában található” - osztotta meg velünk Medgyesi Konstantin. Február 11-én, vasárnap Szent-Györgyi Albert, lánya és veje már együtt élvezték a Szegedi Nemzeti Színházban a Mosoly országa című zenés darabot.