Napjainkban egyre csökken az emberek körében a szabadidős olvasás iránti érdeklődés, pedig a könyvek világának számtalan jótékony hatása van. Nehéz is lenne összegyűjteni azokat az előnyöket, amelyekkel a rendszeres olvasás gazdagíthatja életünket.
A legújabb kutatások rámutattak arra, hogy az olvasás nem csupán szórakoztató időtöltés, hanem számos előnnyel jár a mentális fejlődésünk szempontjából is. A könyvek lapjain barangolva nemcsak a felfogóképességünket javítjuk, hanem a szókincsünket is gazdagítjuk, miközben a logikai és kreatív gondolkodásunkat is fejlesztjük. Az érzelmi intelligencia és az empátia erősítése sem elhanyagolható, hiszen az olvasás során mások életébe is bepillantást nyerünk. Azok, akik szabadidejükben előszeretettel merülnek el a könyvek világában, általában sikeresebbek a tudományos pályán, és jövedelmük is meghaladja az átlagot. Munkájukban is eredményesebbek, mivel az olvasás által szerzett tudás és tapasztalat segíti őket a kihívások kezelésében. Ráadásul az olvasás jótékony hatással van az egészségünkre is: csökkenti a stressz szintet, enyhíti a szorongás és a depresszió tüneteit, és lassítja a kognitív hanyatlást. A nyugodt elmével történő olvasás pedig hozzájárul a mélyebb, pihentetőbb alváshoz, így nem csupán szellemi, hanem testi jólétünket is szolgálja.
Egy nemrégiben publikált kutatás megdöbbentő eredményei szerint, annak ellenére, hogy a könyvek olvasásának számos jótékony hatása ismert, az elmúlt húsz év során drámai módon csökkent a szabadidős olvasók száma. A tanulmány megállapításai alapján ez a csökkenés nem csupán elhanyagolható: 40 százalékkal kevesebb ember választja a könyveket szabadidős tevékenységként. Jill Sonke, a kutatás egyik vezető szerzője hangsúlyozta, hogy ez a tendencia évről évre folytatódik, átlagosan 3 százalékos csökkenést mutatva.
Az, hogy ki és mennyit olvas, sok mindentől függ: a kutatók szerint a mostani adatokból kiderült, hogy a fehér amerikaiak jellemzően többet olvasnak, mint a feketék, illetve az is, hogy a magasabb képzettségűekre inkább jellemző ez a kikapcsolódás. Hiába csökken stabilan a kedvtelésből olvasók száma, a gyerekekkel közös olvasás az elmúlt húsz évben is töretlen népszerűségnek örvend.
Bár a kutatás nem mélyedt el a jelenség okainak feltárásában, Sonke úgy véli, hogy számos tényező hozzájárulhat az olvasás népszerűségének csökkenéséhez. Például sok embernek egyszerűen nincs elegendő szabadideje, ami nem csupán az olvasást, hanem más pihenési formákat is megnehezít. További kihívást jelenthet a kedvezőtlen anyagi helyzet, valamint az, ha a lakóhely közelében nem található könyvtár – ez különösen a vidéki területeken élők számára lehet problémás.
Érdekes jelenség, hogy a világjárvány ideje alatt a könyvek iránti kereslet drámaian megnőtt, és ez a tendencia a járvány lecsengése után is megmaradt. Ugyanakkor a rendszeres olvasók száma csökken. Sonke véleménye szerint ez a jelenség is a polarizáció jegyeit mutatja: míg azok, akik felfedezték az olvasás örömét, egyre több könyvet fogyasztanak, addig azok, akik korábban csak alkalmi olvasók voltak, sokszor teljesen elfordultak a könyvektől.
Bár a kutatás csak amerikai adatokra támaszkodott, és nem lehet belőle messzemenő következtetéseket levonni más országok olvasási szokásaira, látszik, hogy világméretű trendről van szó: a képernyőn történő olvasás hatására maga az olvasás folyamata is megváltozik, nem feltétlenül az előnyére. Miközben kilóra egyre több szöveget fogyasztunk, a feldolgozás is megváltozik, felszínesebb lesz, a mélyolvasás képességének elvesztése pedig a kritikai képességeket is csorbíthatja.
Daisy Fancourt, a University College London pszichológiaprofesszora hangsúlyozza, hogy biztató látni, hogy sok szülő még mindig együtt olvas a gyermekeivel. Ugyanakkor a tartósan csökkenő trend aggasztó, mivel Fancourt véleménye szerint az olvasás nem csupán kulturális szempontból fontos, hanem a közegészségügy szempontjából is jelentős szerepet játszik.
