Munkácsy Mihály, a magyar festészet kiemelkedő alakja, aki nem csupán a színekkel, hanem az érzelmekkel is játszott. Munkácsy képei olyan mélységeket tárnak fel, amelyekkel a néző szinte egy másik világba léphet. Munkásságában a realista ábrázolás és a dr

November 27-től a Szépművészeti Múzeumban egy különleges időszaki kiállítás várja az érdeklődőket, mely a festőóriás, Munkácsy életét és alkotásait helyezi a középpontba. A "Munkácsy - Egy világsiker története" című tárlat több mint száz műalkotás, archív fényképek, dokumentumok és kultusztárgyak segítségével mutatja be a művész pályafutását, sikereit és örökségét. A látogatók bepillantást nyerhetnek Munkácsy világába, és felfedezhetik, hogyan vált a festészet egyik kiemelkedő alakjává.

A Munkácsy Mihály születésének 180. és halálának 125. évfordulója tiszteletére megrendezett jubileumi kiállítás alkalmával a látogatók nemcsak a festő legismertebb műveivel ismerkedhetnek meg, hanem a kevésbé elterjedt, ritkán látott, sőt, eddig itthon még sosem bemutatott alkotásokat is felfedezhetik. A tárlat részleteit a szervezők osztották meg a hétfői sajtóbemutatón.

"Munkácsy Mihály kétségtelenül a 19. századi magyar művészet kiemelkedő alakja, akinek életútja nemcsak a művészettörténészek figyelmét keltette fel, hanem számos regény is megörökítette fordulatos sorsát. Az őt körülvevő legenda, a Munkácsy-mítosz, már több mint egy évszázada szerves része a magyar kulturális örökségnek. Mi azonban arra törekedtünk, hogy új perspektívát nyújtsunk az ő munkásságáról és életéről, friss nézőpontokat mutassunk be" – emelte ki Krasznai Réka művészettörténész, a Szépművészeti Múzeum - Magyar Nemzeti Galéria főmuzeológusa, a kiállítás kurátora.

Hozzáfűzte: Munkácsy Mihály páratlan pályafutása példa nélküli a magyar képzőművészet történetében, hiszen senki más nem ért el olyan magasságokat, mint ő, sem hírnévben, sem sikerességben. A Párizsban alkotó művész elsősorban a Krisztus-trilógiájával szerzett világhírnevet, de a tehetős nagypolgárság életét megörökítő szalonzsánerei szintén jelentős mértékben hozzájárultak a hírnevéhez. Már életében kultusza alakult ki Magyarországon, halála után pedig a közvélemény a 19. század legnagyobb magyar művészeként búcsúztatta. E különleges életutat igyekeztek bemutatni, lépésről lépésre feltárva a látogatók előtt azt a csodálatos utat, amely a sikerhez vezette őt.

Krasznai Réka tájékoztatása szerint a kiállítás hat jelentős tematikus egységből áll. Az első egység, amelynek címe: "Egy legenda születése - Az első sikerek", Munkácsy Mihály művészetének fejlődését követi nyomon. A szekció az Ásító inastól kezdve Munkácsy realista főművein – mint a Siralomház, Éjjeli csavargók, Zálogház, Rőzsehordó nő és Köpülő asszony – át egészen a korszakváltó és új művészi hitvallást hirdető Műteremben című festményéig terjed. Külön érdekesség, hogy a Műteremben című alkotás mellett egy kis műteremsarok is megidézi a mester egykori alkotóhelyét, ahol a Munkácsy-hagyatékból fennmaradt művészkellékek és kultusztárgyak segítenek megjeleníteni a művész világát és hagyományát.

A második egység A századvég Párizsában: út az európai elitig címet kapta. Itt tekinthető meg egyebek között Munkácsy párizsi sikertörténetének mérföldköve, az 1878-as párizsi világkiállításon tiszteleti nagy aranyéremmel díjazott Milton című alkotás, illetve a Magyarországon most először bemutatkozó Pávák című festmény - hívta fel a figyelmet a kurátor.

A harmadik szekció, mely a "Kolosszálképek festője" címet viseli, Munkácsy Mihály lenyűgöző munkásságának szentelt emléket. Ebben az egységben a mester monumentális festményei kerülnek a középpontba, mint például a Krisztus-trilógia, a Honfoglalás című grandiózus alkotás, valamint a bécsi Szépművészeti Múzeum híres mennyezetképe. Krasznai Réka kiemelte, hogy az 1880-as években Európa és az Egyesült Államok különböző tájain bemutatott Krisztus-képek óriási népszerűsége, mely több mint kétmillió látogatót vonzott, döntő szerepet játszott abban, hogy Munkácsy a világ egyik legismertebb festőjévé vált.

A negyedik szekció, „Az alkotás szabadsága. Munkácsy tájképei” cím alatt a látogatók felfedezhetik azt a művészeti formát, amelyben Munkácsy önfeledten szabadjára engedte kreativitását, mentesülve az elvárások és a műfaji korlátok súlyától. Ebben a szekcióban a 19. századi magyar tájképfestészet legkiemelkedőbb alkotásait ismerhetjük meg, mint például a „Poros út” két változatát és a „Fasor” című festményt. A kurátor hangsúlyozta, hogy ezek a művek Munkácsy legszabadabb és legkifejezőbb pillanatait tükrözik.

Az ötödik tematikai egység, mely a "Divatos, drága, festői: szalonképek és a Munkácsy-márka" címet viseli, izgalmas utazásra invitál minket a 19. század végének párizsi szalonjaiba. Itt a Munkácsy életművének egyik legkedveltebb és legkeresettebb műfaját, a szalonképeket ismerhetjük meg, amelyek nagyrészt magángyűjteményekből származnak. Krasznai Réka kurátor külön figyelmet szentel a Magyarországon először bemutatásra kerülő, lenyűgöző "Pamlagon ülő nő" című műnek, amely nemcsak a festő zsenialitását tükrözi, hanem a korabeli művészeti élet gazdagságát is.

A tárlat záró egysége „A Munkácsy-kultusz” címet viseli, és betekintést nyújt a festő életművét, valamint személyét övező kultusz történetébe. A teremben a mesterről készült festmények, szobrok és grafikai portrék találhatók, köztük a Munkácsy ikonikus státuszát megjelenítő „Vihar a pusztán” című mű, valamint Csontváry parafrázisa, amely szintén a jelentőségét hangsúlyozza. A kurátor kiemelte, hogy ez a kiállítás különleges lehetőséget kínál, hogy a látogatók közelebbről megismerjék Munkácsy életét és munkásságát.