Az EU-ban Várhelyi Olivér egy új egészségügyi forradalom hírnöke lett, amely várakozások szerint alapjaiban változtatja meg a közegészségügyi rendszert.

Várhelyi világosan kijelentette céljait: 2025 végéig le akarja zárni a gyógyszeripari csomag tárgyalásait, előterjeszteni egy új biotechnológiai törvényt, befejezni a kritikus gyógyszerek törvényét, módosítani az orvostechnikai eszközökre és in vitro diagnosztikára vonatkozó szabályozást, valamint frissíteni a klinikai vizsgálatok szabályrendszerét.

Ezek mind részei az Európai Unió élettudományi stratégiájának, amelyet szerdán mutatott be Várhelyi Olivér és Ekaterina Zaharieva kutatási biztos Brüsszelben. A stratégia célja az innováció ösztönzése olyan kulcsfontosságú területeken, mint a biotechnológiai gyógyszerek fejlesztése, az új élelmiszerek fermentációs eljárásokkal való előállítása, valamint az új gyógyszerek kifejlesztésének és gyártásának támogatása. Ezen törekvések célja továbbá, hogy visszaszerezzék az Egyesült Államoknak és Kínának elvesztett befektetéseket - számolt be a Politico.

Kiemelt figyelmet kap az orvostechnikai eszközök szektora, ahol Várhelyi szerint teljes körű reformra van szükség, amely már régóta esedékes, a változtatásokat pedig még az idén el akarja indítani.

A stratégia egyik fontos eleme a klinikai vizsgálatok szabályozásának áttekintése, amelynek célja, hogy Európa még vonzóbb célponttá váljon a klinikai kutatások és egészségügyi befektetések szempontjából. Várhelyi már most hangsúlyozta, hogy elengedhetetlen a szabályozási keretek egyszerűsítése, a több nemzetközi kutatás engedélyezése, valamint hogy a mesterséges intelligencia nagyobb szerepet kapjon a pénzügyi aspektusok kidolgozásában.

- figyelmeztetett a biztos, miközben komoly arccal nézett rám, mintha a szavainak súlya egyenesen a levegőbe szögezett volna.

A klinikai vizsgálatok szabályainak megváltoztatásáról így nyilatkozott: "Van egy vízióm arról, mit kellene tennünk, de ezt még alaposan ki kell dolgoznunk."

Várhelyi szerint a versenyképességi válság, amelyben az európai élettudományi iparágak szenvednek - és amelyet a zavaros szabályozások is súlyosbítanak - sürgős beavatkozást kíván. Az olyan új jogszabályok, mint a biotechnológiai törvény, általában két évig tartanak, mire átmennek a folyamaton, de - mint mondta - "nincs két évünk erre".

Bár a magyar emberek általában a gyors eredményekre törekednek, az iparág egyes képviselői inkább a fokozatos fejlődést részesítik előnyben.

A 2025-re tervezett intézkedések közül kiemelkedik a biotechnológiai törvény, amely a legnagyobb rugalmasságot ígéri. Az ütemterv alapján legkésőbb 2026-ra várható a véglegesítése. Várhelyi azonban határozottan kijelentette, hogy ha rajta múlik, már idén bemutatná a jogszabályt, hiszen - mint azt többször is hangsúlyozta - "nincs időnk a várakozásra".

Az iparági lobbiszervezet, az EuropaBio vezetője, Claire Skentelbery szerint azonban 2026 a megfelelő cél. Mint mondta,

A sietség mögött sokak véleménye szerint nem áll külső nyomás. Ursula von der Leyen, a bizottság elnöke, ugyan elvárta, hogy Várhelyi már az első naptól kezdődően maximális energiával dolgozzon, ám a kritikus gyógyszerek törvényének száz napon belüli benyújtása nem szerepelt a megbízási levélben. Ez a szigorú határidő pedig nem hagyott elegendő időt egy alapos hatásvizsgálatra, ami riadalmat váltott ki az iparági szereplők és civil szakértők körében. Sokan attól tartanak, hogy a jogszabályt túlságosan elkapkodják, ami kockázatos következményekkel járhat.

A biztos által diktált tempó komoly terhet ró az egészségügyi főigazgatóságra is, amely így idén augusztussal minden bizonnyal Brüsszel legforgalmasabb hivatala lesz, amelyre ráerősít, hogy a város többi része kiürül a szabadságolások miatt.