Egy ausztrál férfi tragikus módon hunyt el, miután denevérharapás következett be. Az eset komoly figyelmeztetésként szolgál a vadon élő állatokkal való érintkezés veszélyeire. A National Geographic részletesen beszámolt a történtekről, amelyek felhívják a
A Lyssavirus a veszettség egyik közeli rokon vírusa, amely hasonló tüneteket idéz elő, és sajnos gyógyíthatatlan. Legfőképpen denevérek révén terjed, ami különösen aggasztóvá teszi a helyzetet.
Új-Dél-Wales államban most először azonosítottak lyssavírus-fertőzést, ezzel Ausztráliában már a negyedik ilyen eset történt. A hatóságok sürgetik a lakosságot, hogy kerüljék a denevérek kézbevételét, mivel a vírus – a veszettséghez hasonlóan – az állatok nyálán keresztül terjedhet az emberekre. A fertőzés kockázata nemcsak harapás, hanem akár egy egyszerű karmolás esetén is fennáll. 2024-ben összesen 118 esetet regisztráltak az országban, ahol denevér okozta harapás vagy karmolás után orvosi segítséget kértek.
Egy 50 éves férfi sorsa hónapokkal ezelőtt kezdődött, amikor egy denevér harapása után kórházba került. Az orvosi vizsgálatok során felfedezték nála az ABLV (ausztrál denevér-lyssavírus) fertőzést, amelyet először 1996-ban azonosítottak. Azóta mindössze négy esetet dokumentáltak, és sajnos a betegségre nincs gyógymód, így a halálozási arány 100 százalékos. Még a veszettség ellen alkalmazott kezelések sem képesek megakadályozni a végzetes kimenetelt.
A denevérek az ABLV fertőzés következtében éppúgy szenvedhetnek és elhullhatnak, mint az emberek, de érdekes módon léteznek olyan példányok is, akiknél nem mutatkoznak a betegség tünetei. Szerencsére a vírus előfordulása a kontinens denevérpopulációjában rendkívül alacsony. A fertőzés kizárólag az állatok nyálán keresztül terjed, így csupán a denevérek közelében tartózkodva nem jelent veszélyt senkire.
A szakértők szerint kifejezetten aggasztóak azok az időszakok, amikor a denevérek éhségtől gyengülnek, mivel ilyenkor a vírusoknak kedvezőbb környezetet biztosítanak a terjedéshez. Az extrém hőség időszaka szintén nagy kockázatot jelent, különösen, ha ezek az állatok az emberek közelébe merészkednek.
A vírus jelenléte és hatása mind a repülőkutyák, mind az apró rovarevő denevérek populációiban megfigyelhető. A kutatók kiemelték, hogy a legfontosabb tényező az, hogy a denevérek természetes élőhelyei érintetlenek maradjanak, így elkerülhetjük az emberekkel való érintkezést. A repülőkutyák és a rovarevő denevérek kulcsszerepet játszanak az ökoszisztéma fenntartásában, ezért különös figyelmet kell fordítanunk a védelmükre és megóvásukra.
Lyssavírusok az európai denevérekben is előfordulnak, de elképesztően ritkák. Hatféle Lyssavirus van jelen kontinensünkön, az ezek által okozott fertőzéseket a veszettség esetek között tartják nyilván. Ennek oka a vírusok rendkívül közeli rokonságán túl az is, hogy a lyssavírus-fertőzés is központi idegrendszeri elváltozásokkal jár, a klasszikus veszettséggel megegyező tünetekkel.
Gyakorlatilag úgy is mondhatjuk, hogy a veszettség egy olyan betegség, amit több, közeli rokon vírus okozhat. A klasszikus veszettség elleni védőoltás legalább részleges védelmet nyújt, de nem minden Lyssavirus ellen.
