Dánia nyomást gyakorol Orbánra, hogy lépjen hátra az ukrán csatlakozás útjából.
Ha nem haladunk előre a bővítéssel, fennáll a veszélye annak, hogy elveszítünk néhányat ezek közül az országok közül - figyelmeztet Dánia európai ügyekért felelős minisztere.
2025 év végéig Dánia az Európai Unió soros elnöke, és szeretne lendületet adni a bővítési folyamatoknak a magyar és a lengyel elnökség topogása után. A skandináv ország célja, hogy az EU Tanácsának hat hónapos elnöksége során "maximális nyomást" gyakoroljon Magyarországra, hogy vonja vissza az Ukrajna EU-csatlakozási tárgyalásaival kapcsolatos vétóját, ami felháborodást váltott ki Kijevben és Brüsszelben. A bővítési folyamat minden lépéséhez egyhangúság szükséges.
"Ez kulcsfontosságú az ukrán nép számára. Az Oroszország elleni harcukban elengedhetetlen, hogy rendelkezzenek az EU-tagság lehetőségével. Ezt a lehetőséget nem vonjuk meg tőlük" - fogalmazott Marie Bjerre, Dánia európai ügyekért felelős minisztere csütörtöki sajtótájékoztatóján, ahol az Euronews munkatársai is részt vettek.
"Nagyon ambíciózusak vagyunk, és mindent megteszünk, amit tudunk. Maximális nyomást fogunk gyakorolni Magyarországra, hogy oldja fel a fenntartásait. És hajlandóak vagyunk mindent megtenni, politikailag és gyakorlatilag is, hogy előrelépjünk Ukrajnával, valamint Moldovával és a nyugat-balkáni országokkal."
Bjerre nem részletezett konkrét módszert a magyar vétó megkerülésére, egyszerűen csak azt mondta, hogy "túl korai" megmondani, hogy az gyakorlatilag alkalmazhatóvá vált-e.
A toporgás fő forrása Orbán Viktor álláspontja és az Ukrajnával szembeni határozott ellenállása. A magyar miniszterelnök lépésként véleménynyilvánító szavazást indított, hogy felderítse honfitársai álláspontját Ukrajna esetleges csatlakozásával kapcsolatban. Orbán szerint a szavazásra közel 2,3 millió ember szavazott, és közülük 95% elutasította a jelöltséget. Érdemes megjegyezni, hogy a részvételi arány körülbelül fele annak, amit a 2022-es országos választások során tapasztaltak, ahol 5,5 millió szavazót regisztráltak.
A múlt heti EU-csúcson Orbán Viktor egyértelműen megfogalmazta álláspontját, amikor a vétóját megduplázni kívánta, hangsúlyozva: "Erős felhatalmazással érkeztem. Ha az Európai Unió egyik tagállama háborúban van, az azt jelenti, hogy az EU is háborúban áll, és ezt mi nem fogadjuk el" - nyilatkozta a sajtónak. Az Európai Bizottság válasza pedig az volt, hogy nincsenek megalapozott érvek Ukrajna csatlakozásának megakadályozására, hiszen a háború sújtotta ország teljesítette a szükséges reformokat, és eleget tett az "alapvető" kritériumoknak, amelyek elengedhetetlenek az egyes klaszterek megnyitásához.
A patthelyzet annyira komplikált, hogy a diplomaták már fontolóra vették Moldova csatlakozási kérelmének különválasztását Ukrajnától, hogy ezzel elősegítsék a folyamat további előrehaladását. Azonban a leválasztás nem mentes a kockázatoktól; fennáll a veszély, hogy Kijev véglegesen elhagyatottá válik, és az ukrán népben azt az érzést kelti, hogy megszegték az irántuk tett ígéreteket.
