A kelet-európai drónfal miatt a résztvevők nem tapasztalták meg a hiteles összecsapást az EU-csúcson, hiszen még az alapozás fázisába sem sikerült eljutniuk.

Bár a drónfal létrehozása Európa keleti határán sokak számára vonzó elképzelésnek tűnhet, a valóság ennél jóval bonyolultabb. Számos, még tisztázatlan pénzügyi, logisztikai és irányítási kérdés merül fel, miközben a feszültség tovább nő a közvetlenül érintett keleti tagállamok és a távolabbi nyugat- és dél-európai országok között. A helyzet tehát nem csupán technikai kihívásokat, hanem mélyebb politikai és társadalmi ellentéteket is magában hordoz.

A koppenhágai informális EU-csúcson a "drónfal" koncepciója mellett számos érzékeny téma került terítékre, ám valódi áttörés nem született. Az állam- és kormányfők hosszan diskuráltak a közös védelemről, az orosz eszközök Ukrajna javára történő potenciális felhasználásáról, valamint az uniós bővítési szabályok reformjáról, de a konszenzus elmaradt. A Bizottság azon javaslata, miszerint az orosz vagyonok bevonásával közös hitelt biztosítanának Ukrajnának, több ország, köztük Németország és Olaszország részéről óvatosságot váltott ki, míg Magyarország határozottan elzárkózik ettől. A bővítési szabályokkal kapcsolatban António Costa azt javasolta, hogy a csatlakozási tárgyalásokhoz elegendő legyen a minősített többség, elkerülve az egyhangúság szükségességét. Ezt azonban nem csupán Orbán Viktor, hanem Franciaország, Hollandia és Görögország is ellenzi. A közös védelem kérdése körüli diskurzus is elhúzódott, tovább növelve a feszültséget a résztvevők között.

Fontos hangsúlyozni, hogy a koppenhágai csúcs nem hivatalos találkozó, ahol a vezetők nem hoznak kötelező érvényű döntéseket, csupán a helyzetet mérlegelik. A valódi döntésekre a három hét múlva esedékes Európai Tanács-ülésen kerül sor, ahol várhatóan a következő kérdésekben fognak határozni: a "drónfal" megépítése, az orosz vagyontárgyak felszabadítása, a védelem finanszírozásának struktúrája, valamint Ukrajna EU-tagságának következő lépései.

Az utóbbi hetek eseményei rávilágítottak Európa sebezhetőségére, hiszen számos "drónincidens" történt, amelyek komoly aggodalomra adnak okot. Orosz drónok és repülők merészen hatoltak be Lengyelország, Románia és a balti államok légterébe. Lengyelországban 19 orosz drón észlelésére reagálva a NATO vadászgépei is beavatkoztak, míg a balti államokban a szövetség légiereje, beleértve a magyar Gripeneket, egyre gyakrabban emelkedik a levegőbe. Dániában a drónok tevékenysége miatt még repülőtereket is kénytelenek voltak ideiglenesen lezárni, ami tovább fokozta a feszültséget a térségben.

A sorozatos drónberepülések kínos kérdéseket vetnek fel az EU és a NATO légvédelmének felkészültségéről, különösen annak fényében, hogy Oroszország Ukrajna elleni inváziója új dimenzióba emelte a drónhadviselést. Ez viszont nem tegnap történt, hanem az elmúlt három és fél évben folyamatosan, a sokadik nagy kollektív ráeszmélés mégis csak akkor jött el, amikor Lengyelország légterébe több száz kilométer mélyen repültek be az oroszok. A leglátványosabban azonban az ukránok mutatták meg a Pókhálóval, micsoda hosszú távon is érezhető pusztítást lehet okozni egy ország katonai képességeiben egy aprólékosan megtervezett, koordinált művelettel. Miért ne lenne hasonlóra képes más ország is? Például egy olyan, ami változatos szabotázsakciókkal hozza a frászt fél Európára.

A helyzet abszurditása lenyűgöző: Lengyelországban hatalmas költségvetésű rakétákat vetettek be az apró, de hatékony drónok ellen, míg Dániának kénytelen volt nyíltan beismernie, hogy nincs működő földi légvédelmi rendszere. Ezek a pár száz dolláros pilóta nélküli eszközök képesek komoly fenyegetést jelenteni a kritikus infrastruktúrára, miközben a velük szembeni védekezés költségei több nagyságrenddel magasabbak. Az orosz-ukrán konfliktus következtében egyébként is "újragondolás alatt" álló európai védelmi stratégiát így még sürgetőbben kell átgondolni és adaptálni a modern kihívásokhoz.

Ebben a kontextusban dobta be Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a "drónfal" kiépítésének ötletét. Bár a bejelentésre azután került sor, hogy a 19 orosz drón belépett a lengyel légtérbe, a terv elvileg már korábban is napirenden volt. Az elképzelés egy szenzorokból, zavaróberendezésekből és légvédelmi rendszerekből álló komplex hálózatot foglalna magában, amely megvalósulása esetén az EU egyik legambiciózusabb közös biztonságpolitikai projektjévé válhat(na).