Boldogkői Zsolt: Az ország ellen irányuló biológiai hadviselésként értelmezhető,

Az első kérdés az, hogy Gulyás Gergely pontosan mit értett azon, hogy a fertőzés megjelenése mögött mesterséges szándék áll, erről beszélt az Agrárszektor megkeresésére Boldogkői Zsolt virológus.

A Szegedi Tudományegyetem Orvosi Biológiai Intézetének tanszékvezető egyetemi tanára azt követően szólalt meg, hogy a Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint nem zárható ki, hogy mesterségesen előállított vírus okozta a száj- és körömfájás kitöréseit Magyarországon. Boldogkői szerint ha a kijelentést szó szerint értelmezzük, akkor az azt jelentené, hogy a vírust genetikailag manipulálták.

Ha a vírust módosították, elméletileg felfedezhetők benne olyan nyomok és idegen szekvenciák, amelyek normális körülmények között nem fordulnának elő, és ez alátámaszthatja a mesterséges beavatkozás lehetőségét. Ugyanakkor a változtatásokat úgy is végrehajthatják, hogy azok ne hagyjanak nyomot. Korábban a COVID-járványt kiváltó SARS-CoV-2 vírus kapcsán is felmerült ehhez hasonló gondolat, hiszen a vírus genomjában két olyan szekvencia is található, amelyeket mesterséges eredetűnek véltek. Azonban az utóbbi időben egyértelművé vált, hogy ezek az eltérések természetes eredetűek is lehetnek.

- hívta fel a figyelmet a szakértő, megjegyezve, hogy lehetséges, hogy a vírust olyan új jellemzőkkel ruházták fel, amelyeket eredetileg nem birtokolt.

Boldogkői Zsolt hangsúlyozta, hogy a genetikai módosítások végrehajtására bárki képes lehet, aki a vírusokkal és azok molekuláris genetikájával foglalkozik, akár egyetemi kutatólaboratóriumban is. Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a vírus mesterséges eredete azt is implicálhatja, hogy valaki szándékosan juttatta el a vírust Magyarország területére.

Bármely felvetés, ami szóba kerül, lényegében a biológiai hadviselés egyik formájának tekinthető az ország ellen. Ez akkor is igaz, ha a támadás nem közvetlenül az emberekre irányul, hanem a páros ujjú patás állatokra, illetve tágabb értelemben a magyar mezőgazdaságra összpontosít. Még ha senki nem is manipulálta a vírus genetikai állományát, de a vírus szándékos behurcolása megtörtént, az is egyfajta terrorcselekménynek minősül. Éppen ezért elengedhetetlen, hogy a közvéleményt azonnal tájékoztassuk a részletekről. Személy szerint megdöbbenten fogadnám, ha kiderülne, hogy a vírus módosítása mögött szándék állt.

- fűzte hozzá a virológus.

Ahogy fogalmazott, függetlenül attól, hogy a vizsgálatok során milyen eredmények születnek, a mesterséges eredet lehetősége csupán olaj volt a tűzre. A száj- és körömfájás vírusa körül már így is számos összeesküvés-elmélet terjed az országban, ami tovább fokozza a helyzet feszültségét.

Hasonló állásponton van Kemenesi Gábor virológus, a Pécsi Tudományegyetem Virológiai Nemzeti Laboratóriumának igazgatója is, aki a Qubitnak azt mondta, Gulyás tájékoztatója azt jelentené, hogy valaki összerakott egy vírust, de ennek a lehetősége tendál a nullához.

Kemenesi elmondta, hogy bár a kémcsőben kreált vírus képe nagyon kedvelt téma az összeesküvés-elméleteket kreálók körében, valóban fordult már elő olyan a ragadós száj- és körömfájás vírus esetén, hogy egy korábban laboratóriumban használt törzs okozott kisebb járványt. Ez még 2007-ben történt az Egyesült Királyságban, és egy laboratórium rossz szennyvízkezeléséhez volt köthető.

A genetikai információk Kemenesi véleménye szerint fontos támpontként szolgálhatnak, azonban a járvány forrásának meghatározása további nyomozások révén válik lehetségessé. A szakértő úgy látja, hogy a rendelkezésre álló hírek alapján a jelenlegi hazai járvány pakisztáni gyökerekkel bírhat.

A mesterséges környezetre tett megjegyzés tudományos szempontból azt jelenti, hogy a legjobban a pakisztáni laboratóriumban azonosított törzshöz hasonlítható – mondta Kemenesi. Ezt a hasonlóságot részleges genomadatok alapján ítélik meg, ám önmagában ez a megállapítás nem elegendő. Fontos kérdés, hogy a vírus hogyan jutott el hozzánk, és hogy a két helyszín között esetleg létezett-e természetes közvetítő. E kérdések megválaszolásához alapos járványügyi nyomozás szükséges, amelyhez alapvetően hozzájárulnak a megfigyelési (surveillance) adatok.

- fejtette ki a szakértő.

Mindeközben már a vadászok is figyelmeztettek: ekkorát robbanhat a járvány.