Néhány különleges élelmiszer képes öt nap alatt radikálisan megváltoztatni az agy működését.

Az ultrafeldolgozott ételek nem csupán a vércukorszintet emelik meg, hanem a májat is terhelik, zsírosodáshoz vezetve. Ezek az ételek hosszú távon olyan káros étkezési szokásokat eredményezhetnek, amelyekről nehezen mondunk le. Annak érdekében, hogy elkerüljük ezt a helyzetet, elegendő csupán alaposan átnézni az ételek összetevőit. Így könnyedén elkerülhetjük az üres tápanyagok okozta lelki és fizikai függőséget. Ennek eredményeként szebb bőrre, egészségesebb testre és hosszabb életre számíthatunk.

A feldolgozott élelmiszer és az ultrafeldolgozott élelmiszer (rövidítve: UPF, angolul ultra-processed food) nem ugyanaz. Az utóbbiak ipari módszerekkel, többszörös feldolgozással készülnek laboratóriumban, általában adalékanyagokkal dúsítva, így hát nagyon távol állnak a természetes ételektől.

Tipikus UPF a csomagolt péksüti, a cukrozott reggelizőpehely, a chips és társai, édesített üdítők és energiaitalok, gyorsfagyasztott pizzák és készételek, cukros joghurtok, tejitalok, rossz minőségű felvágottak, virslik. A legtöbb ilyen ételnek nincs komoly tápértéke, viszont sok cukrot, sót, ízfokozót, zsírt, mesterséges színezéket, sűrítő anyagot tartalmaz.

Egy érdekes kísérlet során felfedezték, hogy ha öt napon keresztül napi 1200 kalóriával többet fogyasztunk bizonyos élelmiszerekből, az negatívan befolyásolja az agy inzulinérzékenységét. Ez a változás pedig...

A máj zsírosodása egy komoly figyelmeztetés, amely arra utal, hogy szervezetünk egyre inkább vágyik az ultrafeldolgozott ételekre, és nehezebben tudunk ellenállni a különféle nassolnivalóknak. Sajnos a negatív következmények még egy héttel a normális étrendhez való visszatérés után is érezhetőek maradnak, és aggasztó, hogy ha az étrendünk legalább 20%-át UPF (ultrafeldolgozott élelmiszerek) teszik ki, akkor a demencia kockázata is jelentősen megnő. Érdemes tehát tudatosan választani, hogy mit eszünk, hiszen az egészségünk hosszú távon múlhat rajta.

Az UPF-ek felelősek lehetnek a szív- és érrendszeri betegségekért, de akár a rákért, emésztési rendellenességekért, cukorbetegségért, depresszióért is. Ezért is fontos, hogy mindig olvassuk el az élelmiszerek összetevőinek listáját, az alapszabály ugyanis azt, amelyben

Tényleg így van?

A legtöbb élelmiszer csomagolásán részletesen megjelenik az összetevők listája, amely felsorolja azokat a komponenseket, amelyekből az adott termék készült. Ezen kívül a címkék tápértéktáblázatot is kínálnak, amely 100 grammra vonatkoztatva mutatja be a legfontosabb tápanyagokat, mint például az energia-, fehérje-, szénhidrát- (beleértve a cukrot is), zsír- és nátriumtartalmat, így segítve a tudatosabb táplálkozást.

Az egy-két összetevőt tartalmazó termékek gyakran a legtermészetesebb választások közé tartoznak, még akkor is, ha valamilyen félelmetes, zörgő műanyagba csomagolják őket, ami némi gyanakvást kelthet. Ezek a teljes értékű élelmiszerek minimális vagy akár nullás feldolgozáson esnek át, így biztosítva, hogy a lehető legjobban megőrizzék tápanyagtartalmukat és ízvilágukat.

A fagyasztott zöldségek és gyümölcsök remek választások lehetnek, akárcsak a vízben vagy olajban eltett halkonzerv, illetve a natúr görög joghurt.

Azt mondhatjuk, hogy az egészséghez vezető ösvény gyakran a rövidebb összetevőlistákon keresztül vezet. Ugyanakkor nem elhanyagolhatók a minőségbeli különbségek sem. Fontos figyelembe venni, hogy az összetevők típusa milyen hatással van a tápértékre. Milyen csalóka tud lenni, amikor kevesebb összetevő szerepel a listán, de azok mindegyike káros! Gondoljunk csak a cukorra, zsírokra és olajokra. Bárhogy is nézzük, ezek hárman súlyos terhet jelentenek az egészségünkre nézve. Jó példa erre a chips, a csokoládé vagy a különféle üdítők. Az alkoholok is hasonlóan alacsony összetevőszámmal bírnak, de nem lenne bölcs döntés, ha mindennap a fogyasztásukra adnánk a fejünket.

Fontos, hogy tudatosan válogassunk a kozmetikai összetevők között, amelyek gyakran előfordulnak az egészségtelen élelmiszerekben. Ilyenek például a mesterséges színezékek, ízfokozók, emulgeáló szerek, sűrítőanyagok, édesítőszerek, térfogatnövelők és zselésítők – ezek mindegyike nemcsak hogy nem jótékony hatású, de soha nem is volt az. Amennyiben egy étel összetevői között több ilyen, nem természetes eredetű anyag is fellelhető, akkor valószínű, hogy az étel ultra-feldolgozott kategóriába sorolható.

A lényeg? Fedezzük fel a hozzávalók listáját! Ha az rövidebb, valószínű, hogy kevesebb feldolgozott élelmiszerről beszélünk. De mielőtt örömmel falatoznánk, érdemes alaposan megnézni, hogy ez a kis lista ne tartalmazzon kétes minőségű összetevőket.