Bizánci korok titkos lázadásai - A Pornokrácia premierje Kolozsváron
A Kolozsvári Állami Magyar Színház legfrissebb produkciója első pillantásra Bizánc gazdag történelmét idézi meg, ám valójában mélyebb rétegeket érint, hiszen a romániai '89-es forradalom eseményeit és hatásait vizsgálja. Az előadás Páskándi Géza regényszerű esszéjére építve tárja fel a társadalmi és politikai változások komplex világát.
Az év utolsó bemutatójára készül a Kolozsvári Állami Magyar Színház, ennek kapcsán tartottak sajtótájékoztatót szerdán, amelyen jelen volt Szabó K. István rendező, az előadás dramaturgja, Bessenyei Gedő István, Kiss Borbála díszlettervező, Bianca Imelda Jeremias jelmeztervező és Sinkó Ferenc, aki a színpadi mozgásért volt felelős. A sajtótájékoztatót, melyen részt vett az előadásban játszó legtöbb színész is, Tompa Gábor igazgató nyitotta meg.
Szinte ötven év elteltével újra életre kel Páskándi Géza műve a színpadon. A rendező néhány évvel ezelőtt egy antikváriumban bukkant rá erre a különleges szövegre, amelynek mélyen gyökerező dühével azonnal megragadta a figyelmét. Páskándi Géza nem csupán az erdélyi irodalom egyik kiemelkedő alakja, hanem prózai- és drámaíróként is maradandót alkotott. Az 1950-es években a kommunista rendszer áldozataként hat évet töltött börtönben, és bár a '80-as években Magyarországra emigrált, a '89-es változásokkal kapcsolatos éleslátása napjainkban is lenyűgöző. Művei nem csupán a múltat idézik, hanem a jelen kihívásaira is reflektálnak, így újraértelmezve a történelem és az emberi sors összefonódását.
Szabó K. István szavai szerint Páskándi "kiszabadulva a rendszer szorításából, de sosem tudva teljesen elengedni hazáját, a '89-es események nyomán végre szabadon kifejezheti mindazt, amit valami elégtételként él meg": a rezsim vezetői hirtelen elveszítik hatalmukat, és elérkezik az idő, amikor felelniük kell tetteikért. Az eredeti műben találkozhatunk színházi elemekkel, esszéista gondolatokkal, és "valamiféle próféciával is, hiszen a jövőre tekintve sajnálatos módon minden megállapítása valóra válik, és most, harmincöt év elteltével szembesülünk azzal, hogy a helyzet nemhogy javult volna, de egyre inkább romlik" - hangsúlyozza a rendező. Hozzáteszi, hogy "torzult, groteszk, önmaga ellentétévé vált világban élünk, és pontosan ugyanott tartunk, mint a siratóasszonyaink: nem is tudjuk, kit is gyászoljunk, hiszen homályos, hogy ki a miénk és ki nem".
Ami a szöveg színpadra való átdolgozását illeti, rengeteg munka volt benne, hiszen egy iszonyúan sűrű anyagról van szó, amiben kevés a történet. A dramaturg, Besenyei Gedő István maga is megkérdőjelezte eleinte azt, hogy lehet ebből a műből színdarabot írni, de végül sokszoros szűrés segítségével meglett a végleges szövegkönyv. Bár Ovidiu Iloc zeneszerző nem volt jelen, mégis elkerülhetetlen volt a zenei világ témája, hiszen ez az egyik esszenciája az előadásnak. Szinte végig jelen van egy úgynevezett "anti-kórus", siratókórus, mely énekével megalapozza az előadás hangvételét. Több színész is a zenei hangzásokat, a kórust emelte ki a legizgalmasabb tapasztalásként, amelynek akár csapatösszekovácsoló ereje is volt.
Kiss Borbála, az előadás díszlettervezője igyekezett ezt a súlyos és sűrű témát ellenpontozni a díszlettel, éppen ezért könnyed, légiesebb elemeket álmodott meg. Törekedett arra, hogy megmutassa a bizánci kort, a monumentalitásra fektette a hangsúlyt. A jelmeztervező Bianca Imelda Jeremias, a dramaturghoz hasonlóan eleinte nem látta át teljesen a kivitelezést, hiszen az előadásban huszonkét színész folyamatosan átöltözik, legalább kétszer, de többen akár négyszer-ötször is. Az jelmezek természetesen tartalmaznak bizánci elemeket, ugyanakkor megjelennek a '80-as évek részletei is, ezek mind felismerhetőek. A jelmeztervező szerint igyekezett finoman összehozni a két korszakot, hogy ne legyen egy masszív történelmi kép, amit a néző lát, a lényeg inkább az üzenet dekódolhatósága.
A sajtótájékoztató a színészek véleményeivel zárult, ahol kifejtették, melyek voltak számukra a próbafolyamat legfontosabb elemei. Emellett többen megosztották személyes élményeiket a '89-es forradalommal kapcsolatban, felidézve azokat a pillanatokat, amelyek mély hatást gyakoroltak rájuk.
A "Pornokrácia" című darab ősbemutatójára 2023. december 15-én, vasárnap este 19 órakor kerül sor a Kolozsvári Állami Magyar Színház impozáns nagytermében. Az ezt követő előadások 18-án és 28-án várják a közönséget. Habár az ősbemutatóra már minden jegy elkelt, a további előadásokra még van lehetőség jegyet vásárolni ITT. Ne hagyd ki ezt a különleges eseményt!
