Benjámin Netanjahu kifejezte csalódottságát a Nemzetközi Büntetőbíróság legújabb döntésével kapcsolatban, amelyet antiszemitának nevezett. Az izraeli miniszterelnök szerint a határozat elfogadhatatlan és egyoldalú, rámutatva, hogy az ilyen intézkedések cs

Jichák Hercog elnök kifejtette, hogy az elfogatóparancs kiadása "sötét napot" jelent az igazságszolgáltatás és az emberiség számára. E közben az izraeli politikai spektrum szinte minden pártja – a jobboldaltól a centrumpártokon át a baloldalig – egységesen tiltakozott a hágai döntés ellen.

Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök antiszemitának nevezte és visszautasította csütörtökön a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) elfogatóparancsát, amelyet ellene és Joáv Galant, a nemrégiben leváltott izraeli védelmi miniszter ellen adtak ki háborús bűnökkel vádolva őket.

"A Nemzetközi Büntetőbíróság antiszemita döntése egy modern Dreyfus-perrel azonos - és ez is úgy fog véget érni, mint az"

- utalt a kormányfő a tizenkilencedik századi Franciaországban lezajlott eljárásra, amelyben egy zsidó katonatisztet, Alfred Dreyfust alaptalanul vádoltak meg hazaárulással.

"Izrael undorral utasítja vissza a Nemzetközi Büntetőbíróságnak, ennek az elfogult és diszkriminatív politikai testületnek az ellene szóló abszurd és hamis tetteit és vádjait. Nincs igazságosabb Izrael Gázában, 2023. október 7. óta vívott háborújánál, amely azután tört ki, hogy a Hamász terrorszervezet gyilkos támadást indított, és végrehajtotta a zsidó nép ellen a holokauszt óta a legnagyobb mészárlást" - áll Netanjahu hivatalának közleményében, mely hozzáteszi: "olyan korrupt legfőbb ügyész hozta meg a döntést, aki a bőrét igyekszik menteni az ellene szóló súlyos szexuális zaklatási vádak miatt, és olyan elfogult bírák, akiket az Izrael elleni antiszemita gyűlölet hajt".

A kormányfő hivatala leszögezte,

"Semmiféle Izrael-ellenes határozat nem gátolja meg Izraelt abban, hogy megóvja polgárait."

"Benjámin Netanjahu miniszterelnök határozottan ellenáll a külső nyomásnak, nem hajlik meg, és nem vonul vissza, amíg Izrael el nem éri a hadjárat kezdetén megfogalmazott minden háborús célját" - állt a kormányfő nyilatkozatában.

A Nemzetközi Büntetőbíróság hivatalosan is elfogatóparancsot bocsátott ki Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök és a palesztin Hamász vezetői ellen.

Jichák Hercog, Izrael elnöke kijelentette, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) Benjámin Netanjahu és Joáv Galant ellen kibocsátott elfogatóparancsa "a jogi igazságszolgáltatás és az emberi méltóság szempontjából egy rendkívül aggasztó esemény".

Az ICC döntése mélységes felháborodást keltett, és ironikus módon gúny tárgyává tette az egyetemes igazságszolgáltatás eszményét. Ezzel nemcsak a jogi eljárásokat kérdőjelezte meg, hanem tiszteletlenül bánik azokkal az áldozatokkal is, akik fáradhatatlanul harcolnak az igazságért – a második világháborús szövetségesek nácik feletti győzelmétől egészen a mai napig.

- fogalmazott.

Az izraeli államfő szerint a döntésben nem vették figyelembe a máig a Gázai övezetben fogva tartott 101 izraeli túszt és azt sem, hogy az iszlamista Hamász szervezet cinikusan emberi pajzsként használja saját népét, valamint hogy Izraelt barbár módon megtámadták, ezért joga és kötelessége az önvédelem. Hercog szerint azzal sem foglalkoztak, hogy Izrael a nemzetközi humanitárius jog szerint működő demokratikus ország, amely mindent elkövet a civil lakosság humanitárius szükségleteinek kielégítésére.

Izrael célzott csapást mért a Hamász vezetőjére, aki a 2023. október 7-i terrortámadás mögött álló kulcsfontosságú figura volt.

Az izraeli politikai spektrum szinte minden pártja, legyen szó jobboldalról, centrális vagy baloldali irányvonalról, egységesen elutasította a hágai bíróság legújabb döntését. "Határozottan elítélem a hágai bírák határozatát; Izrael joga, hogy megvédje magát a terrorszervezetekkel szemben, amelyek rá támadtak, gyilkosságokat követtek el és megerőszakolták ártatlan polgárait. Az ilyen elfogatóparancsok csupán a terrorizmus elismerését jelentik" - nyilatkozta Jaír Lapid, a parlamenti ellenzék vezetője és a centrista Van Jövő párt elnöke.

Jaír Golan, a szociáldemokrata ellenzéki Demokrata Párt elnöke szégyenteljesnek nevezte a hágai végzést. "Izraelnek joga volt és mindig is lesz megvédeni magát ellenségeinkkel szemben" - közölte a baloldali politikus.

Eliav Liblich professzor, a Tel-avivi Egyetem nemzetközi jogi szakértője úgy véli, hogy az elfogatóparancsok "Izrael történetének legkomolyabb jogi eseményei". Kifejtette, hogy ezek a parancsok azt jelentik, hogy a 124 tagállamból álló közösség - az Egyesült Államokat leszámítva Izrael szinte valamennyi szövetségese - köteles lesz letartóztatni Benjamin Netanjahut vagy Yoav Galantot, amennyiben azok belépnek a területükre. Liblich említi, hogy valószínű, hogy más titkos elfogatóparancsok is létezhetnek, például izraeli hadsereg magas rangú tisztjei ellen, ami kihatással lehet a hadsereg nemzetközi megítélésére és a külföldi hadseregekkel ápolt kapcsolataira is. Szerinte, ha a külföldi államok jogosnak tartják a bíróság döntését, akkor hajlamosak lehetnek elkerülni az együttműködést az izraeli hadsereggel.

Ferenc pápa arra szólította fel a nemzetközi közösséget, hogy alaposan vizsgálja meg, történt-e népirtás Izrael részéről a Gázai övezetben. A hágai Nemzetközi Büntetőbíróság főügyésze pedig kezdeményezi Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök és a Hamász vezetőjének elfogatóparancsát.