Baljós hírek érkeztek Európából: Trump hiányában az öreg kontinensnek nem sok esélye van a túlélésre.

Donald Trump várható elnöki visszatérése, valamint az Egyesült Államok Ukrajnának nyújtott támogatásának lehetséges csökkentése komoly kihívások elé állíthatja Európát. A kontinensnek fel kell készülnie arra, hogy esetleg saját erejére kell támaszkodnia Ukrajna védelmében az orosz agresszióval szemben. Azonban a különböző forgatókönyvek alapján is úgy tűnik, hogy ez a feladat meghaladja az európai országok lehetőségeit – számolt be a Bloomberg.

Donald Trump a Fehér Ház küszöbén állva az európai vezetők számára aggasztó jövőt vetít előre: fel kell készülniük arra, hogy akár az Egyesült Államok támogatása nélkül is kiálljanak Ukrajna védelme mellett.

Az európai kormányok már most is növelik a lőszerek és tüzérségi eszközök gyártását olyan vállalatokon keresztül, mint a német Rheinmetall AG és a KNDS. A kérdés az, hogy ezek a szállítások fenntarthatók-e hosszú távon, miközben Európának gondolnia kell saját szükségleteire is.

Amerikai fegyverek nélkül Kijev ki lesz szolgáltatva Oroszországnak

- jelentette ki Marek Prawda, a lengyel külügyminiszter-helyettes.

Az európai nemzetek eddig a legjelentősebb pénzügyi segítséget nyújtották Kijev számára, míg az Egyesült Államok továbbra is a legfőbb katonai szállítóként van jelen a támogatás terén. Különösen fontos aspektusa ennek a helyzetnek az amerikai hírszerzési információk megosztása, amely elengedhetetlen Ukrajna számára az orosz erőforrások hatékony célba vételéhez.

Az európai fővárosokban egyetértés uralkodik abban, hogy a következő év kulcsfontosságú lesz Ukrajna védelme szempontjából. A legfontosabb kérdés az, hogy Ukrajna milyen erős pozícióval léphet majd a lehetséges tárgyalások asztalához, valamint hogy Trump tervei milyen konkrét részleteket fognak felvonultatni.

Arról azonban konszenzus van, hogy - a saját újrafegyverkezési szükségletei mellett -

Az európai szövetségesek jelenleg nem képesek rövid távon helyettesíteni azt a kulcsszerepet, amelyet az Egyesült Államok tölt be a nemzetközi színtéren.

A fegyverrendszerek terén egyértelmű amerikai dominancia figyelhető meg: például a légi indítású Zuni vagy a földi indítású HIMARS rakéták esetében a rendelkezésre bocsátott készletek körülbelül 70%-a az Egyesült Államokból érkezett, míg a páncéltörő rakéták, mint a TOW és a Javelin esetén ez az arány mintegy 60% körül mozog.

A tüzérségi rendszerek szerepe az orosz-ukrán háborúban sokszínűbb, mint valaha: a rakéta-sorozatvetők terén az Egyesült Államok kiemelkedő fölénye tapasztalható, hiszen 41 HIMARS áll rendelkezésre szemben a 27 európai, leginkább M270 típusú rendszerrel. A vontatott tüzérség kategóriájában is az amerikaiak dominálnak, de az önjáró lövegek terén Európa is képes kielégíteni a hadvezetés igényeit. A legfigyelemreméltóbb teljesítményt azonban a HIMARS rakéta-sorozatvetők nyújtották, amelyek az ATACMS rakéták indítására is alkalmasak, így komoly taktikai előnyöket biztosítanak a harctéren.

A Bloomberg Intelligence legújabb jelentése alapján a 15 legnagyobb európai NATO-tagállamnak évente akár 340 milliárd dollárral is meg kellene emelnie katonai kiadásait, hogy megfeleljen a jelenlegi kihívásoknak. Ugyanakkor a közös hitelfelvétel kérdése, amely számos EU-tagország, köztük Németország számára is kényes téma, továbbra is tabunak számít. Ennek következtében ahelyett, hogy konkrét lépések születnének, inkább elhúzódó politikai viták zajlanak, amelyek nem vezetnek előrelépéshez.

Arról, hogy Oroszország meddig képes fenntartani a hadigazdaságot, eltérő vélemények születtek. A (nyugati szempontból) legpozitívabb forgatókönyv szerint az orosz gazdaság 2025 végére ütközhet először problémákba. A felszerelést tekintve 2026-ra válhat akuttá az orosz hiány, és ürülhetnek ki a szovjet kori fegyverraktárak. Orosz közgazdászok szerint Moszkva még 3-5 éven keresztül képes elviselni az inflációs és szankciós nyomást.