A kormány azonnali lépéseket tett a naperőművektől származó áram árának szabályozására – vajon belső feszültségek éleződnek a Fideszen belül?
Öt évre felfüggesztik a kötelező átvételi ár inflációhoz való igazítását.
A napelemes energiatermelés terén Magyarország kiemelkedő helyet foglal el Európában, köszönhetően az ipari léptékű zöldenergia projektek ösztönzésére létrehozott Kötelező Átvételi Rendszernek (KÁT). Ugyanakkor a fenntartási költségek folyamatos emelkedése aggasztó, különösen a napsütéses órákban tapasztalható túlkínálat következtében kialakuló negatív árak miatt. A kormány pénteken bejelentette, hogy öt évre felfüggeszti a kötelező átvételi ár inflációval összefüggő korrekcióját, ezzel enyhítve az ipari fogyasztókra nehezedő többletkiadásokat.
A zöldenergia növekvő felhasználása kétségkívül pozitív jelenség az energiaszektor fenntarthatóbbá tételének és a környezetvédelmi célok elérésének szempontjából. Ugyanakkor a megújuló energiaforrások, amelyek erősen függenek az időjárástól, új kihívásokkal szembesítik a rendszerüzemeltetőket. Például a túlkínálatos időszakok során egyre gyakrabban tapasztalható, hogy az áram piaci ára negatív tartományba süllyed. Magyarországon 2023-ban 93 órában volt tapasztalható a villamos energia tőzsdei árának csökkenése, ami már a korábbi évben is többször előfordult, mint az azt megelőző évtized összesített adatai alapján. A jövő évre, 2024-re, e rendkívüli események száma a háromszorosára, 306 alkalomra emelkedett. Ennek következtében a kötelező áron átvett áram értékesítéséből származó piaci bevételek is csökkennek, mivel a rendszerirányító az átvételi ár és az elérhető eladási ár közötti különbséget az ipari fogyasztókra terheli.
A hazai vállalkozások rezsinövekedésének fékezése érdekében egy új kormányrendelet 2025-től 2029-ig rögzíti az átvételi árakat, eltérve az eddigiekben alkalmazott inflációkövető ármegállapítási módszertől. A naperőművek üzemanyagköltség hiányában minimális kiadások mellett termelnek.
A KÁT-támogatottak számára az eddigi áremelkedések jelentős extra jövedelmet eredményeztek. Az inflációkövetés átmeneti felfüggesztése így nem fenyegeti az úttörő beruházásaik megtérülését, amely kulcsfontosságú a jövőbeni fejlődésük szempontjából.
Amennyiben ragaszkodnak az árindexálás fenntartásához, a jelenlegi jogszabályok szerint lehetőségük van átállni az úgynevezett METÁR-rendszerre – áll a közleményben, amelyet az EM adott ki.
Tordai Bence, az országgyűlés képviselője, szombati Facebook-posztjában éles kritikát fogalmazott meg a Fidesz és a kormány közötti feszültségekről, amelyek az áramárakat övezik. A politikus rámutatott, hogy a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) egészen tegnapig nem tette közzé a 2025-ös áramárakat, amelyek az eddigi szabályozás szerint az inflációval emelkednének. Tordai hangsúlyozta, hogy a MEKH feladata lett volna ezt megtenni "a tárgyév január hónapjának 10. munkanapjáig", ahogy azt a 389/2007 (XII.23.) kormányrendelet is előírja. A képviselő által említett késlekedés komoly aggodalmakat vet fel a kormányzati átláthatóság és a szabályozás hatékonysága kapcsán.
Aztán január 31-én, 22 óra előtt néhány perccel kijött a Magyar Közlöny és benne a 7/2025 (I.31.) kormányrendelet, ami 23 órakor hatályba is lépett, és január 31-i határidővel, azaz egy 60 perces időablakkal kötelezte a MEKH-et az új rendelet szerinti, már nem inflációkövető, hanem akár öt évre befagyasztott áramárak közzételére.
Tordai véleménye szerint a kötelező átvételi rendszer automatikus inflációkövető árazásának hirtelen eltörlése mögött komoly érdekek húzódnak meg, hiszen ez a lépés súlyosan érinti a NER naperőmű-oligarcháinak pénzügyi érdekeit. Az infláció növekedése mellett az akár öt évre szóló árak befagyasztása hatalmas milliárdokat von el a Fideszhez közel álló szupergazdagok tőkejövedelmétől. Mindeközben Tordai arra is felhívja a figyelmet, hogy az ipari áramfelhasználók, akik részben szintén a NER kötelékébe tartoznak, részben pedig külföldi (például kínai) befektetők, már régóta nyomást gyakorolnak a kormányra az európai viszonylatban legmagasabb piaci áramárak miatt. Ezen helyzet hátterében a KÁT rendszer működése is szerepet játszik, amely a problémák gyökerét képezheti.
