Az Év Embere a politikában: Magyar Péter Magyar Péter, a politikai színtér kiemelkedő alakja, aki elkötelezettségével és innovatív megközelítéseivel új irányokat mutatott. Péter nem csupán egy politikai figura, hanem egy igazi vezető, aki képes összefogn


2024 a varázstalanítás éveként vonult be a köztudatba. Orbán Viktor 2008 óta tudatosan építette fel a győztes és kompetens vezető imázsát, amely mára a társadalom széles rétegeiben elterjedt. Míg a múlt homályába merült a Gyurcsány Ferenc vezette kormányzás utolsó éve, amely már a Fidesz iránti figyelmet tükrözte, Bajnai Gordon 2009-től nem csupán nem próbálta meg megváltoztatni ezt a helyzetet, de láthatóan nem is volt szándékában. Gyurcsány Ferenc, akinek politikai tapasztalata és képességei vitathatatlanok voltak, a kormányfői poszt elvesztése után sem tudta megfelelően felkészíteni az MSZP-t a választási harcra és az esetleges ellenzéki szerepre, így a párt számára kedvezőtlen helyzet alakult ki.

Űr támadt a magyar politikában és Orbán Viktor betöltötte ezt az űrt. Ma már mindenki tudja, hogy Putyin elnökkel 2009-ben találkoztak, egy szentpétervári fórumon, s állítólag ott egyeztek meg a világ dolgainak baráti alapú menedzselésében.

Ez nagyon szokatlan fejlemény volt. Látjuk, Trump elnök nem tárgyalhat hivatalba iktatása előtt senkivel. Amíg be nem iktatják, addig csak fecserészhet. Putyin 2009-es találkozója arra utal, hogy a világ egyik leghiúbb kormányzata már a magyarországi választások előtt egy évvel Orbán Viktor győzelmében volt biztos. Ráadásul egy olyan ex-kormányfővel szemben, aki érdemes volt arra, hogy Putyin orosz elnökként személyesen meglátogassa néhány évvel korábban.

A magyar társadalom 2010-ben egyértelműen Orbán Viktor mellett tette le a voksát. Ezt követően a baloldali ellenzék 2014-ben, 2018-ban és 2022-ben, valamint három európai parlamenti választáson is lehetőséget adott a Fidesznek, hogy sorra arassa le a gyümölcsét a választási sikereknek.

Az ellenzéki kudarcsorozat valójában önfeladások sorozataként értelmezhető. Orbán Viktor nem csupán a politikai arénában aratott totális győzelmet, hanem a közgondolkodásban és a lelkek mélyén is. Ha a városi szóbeszéd igaz, és valóban felfedezett néhány árulót az ellenzéki politikai táborban, akik titokban hozzájárultak az ellenzék gyengítéséhez, az nem csupán egyéni jellemhibákra utal, hanem együttvéve azt jelzi, hogy Orbán Viktor egyfajta mágikus hatalomra tett szert. Olyan erőt és energiát sugárzott, amely képes volt megingatni az ellenállásukat, és elnyomni az immunitásukat. Ha mindezek mellett a pénzügyi támogatások – forint, euró, dollár – is közrejátszottak, az újabb önfeladásra sarkallhatta az ellenzéket: a pénz ereje lehengerli az embereket, és a domináns érdekek könnyebben érvényesülnek a hatalommal szemben.

Ennek a tudati lecsapódása sokfajta jelzőben megjelent. 2024-ig Magyar Bálint, volt szdsz-es politikus, szakmája szerint szociológus ellenzéki körökben messze hangzó szava a "maffia-államról", a politológusok hazai és külföldi körének szavai a diktatúra különböző változatairól, vagy a semlegesebbnek hangzó hibrid rendszer jelzőjéről, amelyben az egyik összetevő mindig a demokrácia korlátozása volt.

Kialakult egy különleges iparág, amely teljesen újraértelmezte Orbán Viktor figuráját, és a Mágus személyes diadalát a Fátum, vagyis a Sors csapásaként értékelte. Orbán Viktor, mint egy fantasy regény hőse, képessé vált arra, hogy magába szívja a Demokrácia Ellenségeinek minden eddigi tapasztalatát, és e tudás minden átkát, valamint módszerét elterjessze Magyarföld színpadán. Ezzel a hatalommal és tudással ellenállhatatlan hőssé lépett elő.

Sokan talán észre sem veszik, hogy az ellenzéki oldalon Orbán Viktor miért válik egyre inkább "Kisgömböccé", majd fokozatosan egyre nagyobb gömböccé, amely mindent magába szippant. Az ok nem csupán az ő személyes erejében rejlik, hanem abban is, hogy az ellenzék nemcsak elhatárolódik tőle, hanem fokozatosan egyesül azzal a képpel, amit Orbán projektál. Orbán Viktor nemcsak egy erőteljes vezető, hanem rendkívüli projekciós képességgel is bír. Ha Orbán ereje egy adott pillanatban X, akkor a helyzettől és az időszaktól függően akár 5-10 szeresére is képes növelni azt a Projekciós Erő révén, amelyet képes kibocsátani. Ezt nemcsak mint kormányfő tapasztaltam meg, hanem már a kilencvenes években is, amikor még csupán egy kisebb, majd később közepes méretű pártot vezetett, és voltak riválisai is más pártok élén. Már akkor is képes volt arra, hogy a Fideszhez kötődő politikai szereplők körében elérje, hogy legalább konzultáljanak vele, ha a Fideszen kívüli politikai térben vállaltak szerepet. A nem politikai szereplők is úgy érezték, hogy Orbánnal vagy a képviselőivel egyeztetniük kell egyes döntések előtt. Orbán Viktor már akkor is tekintélyes és befolyásos közéleti figura volt, amikor még távol állt a miniszterelnöki poszttól, valamint attól a domináns szereptől, amelyet a 2010 utáni választási győzelmekkel alakított ki.

Az Orbán körüli tekintély valódi természete nem abban rejlik, hogy ezt ő saját magának követelte volna. 1998 és 2002 között sokan, akik nem álltak a hívei között, nevetve figyelték, ahogy a fiatal, mindössze 35 éves miniszterelnök elvárta a nála sokkal idősebb, ötvenes-hatvanas éveikben járó férfiaktól, hogy felállva üdvözöljék őt a kormányülések kezdetén. Akkoriban hiába próbálta meg érvényesíteni ezt a követelményt, hiszen a politikai tekintélyét még nem tudta olyan szintre emelni, mint ahogyan ma azt már elérte.

2010 után világossá vált, hogy ez a teljesítmény nemcsak elismerést váltott ki a hivatásos ellenfelekből, hanem a baloldali ellenzéket is meggyengítette.

Egy évvel ezelőtt, 2024 elején sokan biztosra vették, hogy a Fidesz megszerzi a győzelmet a következő európai parlamenti választáson, és a 2026-os választások során is megőrzi hatalmát. A baloldali ellenzék belső feszültségeit egy kérdés körül forgott: vajon Gyurcsány Ferenc, a DK elnökeként, valóban ő irányítja a politikai színpadot, vagy a Momentum Gyurcsány-ellenes stratégiája képes lesz megakadályozni, hogy a második legnagyobb népszerűségnek örvendő politikai figura, Orbán Viktor után, domináns szerepre törjön az ellenzéki táborban?

2025-re a világ gyökeresen átalakult. Magyar Péter és a Tisza Párt felemelkedése mindent új irányba terelt. A köztudatban eltűnt a téma, hogy Magyarország egy diktatúrává vált; ma már csupán Orbán Viktor rezsimjéről folyik a diskurzus, hiszen a hatalom birtoklásának fogalma mára kizárólag az ő nevéhez kötődik. Ugyanakkor új lehetőségek is megjelentek: egy alternatív világ bontogatja szárnyait, amely bár még csupán remény, de egyre inkább érezhetően formálja a magyar nép politikai táját. Az évszázadok óta fennálló alkalmazkodás kényszere továbbra is jelen van, ám immár két jelentős irányvonal kohéziója rajzolódik ki: Orbán Viktor mellett Magyar Péter körül is egyre erősebb vonzalom alakul ki, amely új perspektívákat kínál a jövőre nézve.

Ha létezhet Magyar Péter, akkor a politikai egyeduralom fogalma már nem állhat meg a megszokott keretek között. Amikor a rendíthetetlen Kastély ura és a Kastély maga egyre gyakrabban kénytelen reagálni Magyar Péter javaslataira és politikai eredményeire, akkor a Kastély uralma is kezd elveszíteni a magabiztosságából. Legalábbis már nem lehet olyan határozottan kijelenteni, hogy az irányítása egyértelmű és megkérdőjelezhetetlen. Ha valóban igaz, hogy a kihívó és pártja népszerűsége felülmúlja a sokáig verhetetlennek tartott Fideszét, akkor a politikai táj alaposan átalakulhat.

A változások mögött egy különös figura áll: Magyar Péter, akinek személyisége sok színt és árnyalatot rejt. Ő az a politikai karakter, aki ingerlékenységével és nárcizmusával, önzőségével és hiúságával egyaránt felhívja magára a figyelmet. Politikai pályafutásának során mindenki megismerhette a személyiségének árnyoldalait, így nem meglepő, hogy a választók szemében az ő hibái is világossá váltak. Kérdéses, hogy mennyire számíthat barátokra a választói körében, hiszen az ő kapcsolataik inkább a politikai érdekek mentén alakulnak. Azt is meg kell említenünk, hogy Magyar Péter nem csupán a választók politikai preferenciája, hanem ők is formálták őt. Ő az, aki szavakat és gondolatokat gyűjtött össze, és olyan összefogás érzetét sugallta, amely lehetővé tette, hogy sokan rábízzák magukat. Az, hogy mit várnak tőle, természetesen eltérő lehet, hiszen mindenki másképp látja a politikai helyzetet. Az elmúlt háromnegyed év során Magyar Péter személyében sokan rátaláltak arra a „varázstalanítóra”, aki számukra új reményt hozott. Ez a jelenség a magyar belpolitikában 2008 óta nem tapasztalt méreteket öltött, és talán éppen ez az, ami megkülönbözteti őt korábbi ellenzéki politikai alakoktól. Az ő története tehát nem csupán politikai, hanem társadalmi szempontból is figyelemre méltó.

Ha megkérdeznének, e teljesítmény okán nálam Magyar Péter lenne az Év Embere.

Ha valaki azt kérdezné, miért gondolom így, azt felelném: aki képes volt a magyar politika legnagyobb Mágusának, Orbán Viktornak a varázslatát eltüntetni, az mindenképpen megérdemli ezt a megtisztelő címet. Az elmúlt év, 2024-es teljesítménye alapján ez kétségtelenül indokolt.

A Projekciós Erőt birtokló gyűrű még mindig Orbán Viktor hatalmában van. Magyar Péternek 2025-ben el kell érnie ezt a célt, ami kétszer akkora kihívás lesz, mint amit 2024-ben kellett megoldania. Így tehát 2025-ben újra ringbe szállhat az Év Embere címért. Kíváncsian várjuk, milyen eredményekkel zárja majd ezt a megpróbáltatást.

A szerző volt újságíró, ma üzleti coach.

A véleménycikkek nem mindig az Index szerkesztőségének hivatalos álláspontját képviselik.

Related posts