Az OBH elnöke is aggasztónak tartja, hogy a bíróságoknak kellene viselniük a határidő túllépésének következményeit.

Senyei György megállapítása szerint az egész ország területén folyamatosan csökken a két éven túli peres ügyek száma. A tendencia alapján egyértelmű, hogy az igazságszolgáltatás nem tekinthető válságágazatnak.

A Fővárosi Törvényszék összbírói értekezletén tartott sajtótájékoztatón Senyei György, az Országos Bírósági Hivatal elnöke, a HVG-nek kifejtette, hogy a bíróságokra kivetett vagyoni elégtétel számos ténybeli és jogi szempontból is aggályos.

A múlt héten az Országgyűlés elfogadta azt az új igazságügyi salátatörvényt, amely kimondja, hogy amennyiben egy bíróság a polgári vagy közigazgatási ügyekben túllép a jogszabályokban rögzített intézkedési határidőkön, napi szinten a minimálbér 1,5 százalékának megfelelő anyagi kompenzációt köteles biztosítani az érintett felek számára. Ezt a jogszabályt azonban sem a Magyar Bírói Egyesület, sem az Országos Bírói Tanács nem támogatja, mivel azt igazságtalannak és diszkrét módon hátrányosnak ítélik.

Senyei György kiemelte, hogy a 2020-as központi intézkedéseknek köszönhetően folyamatosan csökken a két éven túli peres ügyek száma az országban: 2019 óta a két éven túli polgári peres ügyek száma 55,2%-kal, a gazdasági peres ügyek száma 54,6%-kal csökkent. Az öt éven túli peres ügyek száma még ennél is nagyobb mértékben, 68,6 százalékkal lett alacsonyabb.

Jogi szempontból aggályosnak tartotta, hogy a polgári peres eljárás elhúzódásával összefüggésben bevezetett, 2021-es vagyoni elégtételről szóló törvény már eddig is hatályos volt, így felvetődik a kérdés, hogy itt párhuzamos szabályozásról van-e szó.

Az OBH elnöke kiemelte, hogy a bíróságok mindig komolyan veszik jogszabályi kötelezettségeiket, és folyamatosan arra törekednek, hogy betartsák a jogszabályban előírt határidőket. Ugyanakkor úgy véli, hogy...

Egy rendszer működésének értékelésekor nem csupán a konkrét, ténylegesen előforduló nemkívánatos jelenségekre érdemes figyelmet fordítani, hanem a szélesebb trendek és tendenciák elemzése is fontos. E megközelítés lehetővé teszi, hogy objektív képet alkothassunk, amely megkérdőjelezi az igazságszolgáltatás válságágazatként való besorolását. Az ilyen trendkövetés segíthet abban, hogy a rendszer valós teljesítményét és hatékonyságát jobban megértsük, elkerülve a túlzottan sarkított következtetéseket.

Senyei a legfrissebb statisztikák alapján rámutatott, hogy a Fővárosi Törvényszéken (FT), amely az ország legforgalmasabb bírósága, tovább csökkent az ügyhátralék mértéke tavaly. Az előző év során az FT-re és az általa működtetett kerületi bíróságokra a bírósági ügyek 28 százaléka érkezett, miközben az összes folyamatban lévő ügy 32 százaléka itt zajlott. Tavaly összesen 333 ezer ügyet regisztráltak, ami 0,2 százalékos növekedést jelent a 2023-as évhez képest.

Ezekhez a számokhoz képest a folyamatban lévő ügyek száma tovább csökkent: a Fővárosi Törvényszék tavaly összesen 331 ezer ügyet zárt le. A járásbíróságokon a gazdasági peres ügyek esetében a befejezett ügyek száma 27 százalékkal emelkedett, míg a büntetőügyekben 6,4 százalékos növekedést tapasztaltak. A 2020 augusztusa óta fennálló, két éven túli ügyek száma is körülbelül 30 százalékkal csökkent a fővárosban, ami figyelemre méltó eredmény, tekintettel arra, hogy ezek az ügyek gyakran rendkívül összetettek és sokrétűek - emelte ki a szakértő.

Ahogy kifejtette, a törvényszéki ítélkezési tevékenység színvonalát és minőségét jól tükrözi, ha a lehető legkevesebb elsőfokú döntést támadnak meg fellebbezéssel, tehát minél több ügy válik jogerőssé az első fokon. Hozzátette, hogy a Fővárosi Törvényszéken is kedvező tendencia figyelhető meg a jogerőre emelkedési arány tekintetében: a járásbírósági szinten a büntető ügyek esetében ez a mutató 71 százalék, míg a törvényszéki polgári és gazdasági ügyeknél már 81 százalékra emelkedett.

Tatár-Kis Péter, a Fővárosi Törvényszék elnöke hangsúlyozta, hogy tavaly az első fokon több mint ezerrel több ügy érkezett, mint 2023-ban. Kiemelte, hogy sikerült előrelépést elérni az öt éven túlnyúló ügyek kezelésében, amelyek általában a legbonyolultabbak, gyakran szakértői bizonyítást igényelnek, és sok esetben nemzetközi vonatkozásúak. Példaként említette, hogy a járásbíróságok szintjén közel 20 százalékkal csökkentették az öt éven túli ügyek számát mindössze egy év alatt.

Tatár-Kis Péter kifejtette, hogy az előző év során számos jelentős beruházást valósítottak meg az FT-n, valamint a...

A kerületi bíróságok között különleges figyelmet érdemel a Pesti Központi Kerületi Bíróság, amelynek számos kezelőirodája kiemelkedő szerepet játszik a jogi ügyek adminisztratív lebonyolításában.

A légkondicionáló rendszer optimalizálása, a Fővárosi Törvényszéken új irodai környezetek létrehozása, továbbá a Budapesti...

XX., XXI. és XXIII. Kerületi Bíróság tetőszerkezetének rekonstrukciós munkálatait.