Az idegen lények meghódítják bolygónkat, de valószínűtlen, hogy az emberiség túlélését a Prime-on látható forgatókönyvek alapján képzeljük el.

Az új Alien film alkotója megosztotta velünk, mi az, ami még számára is félelmetes.

Hollywood ismét elővette H. G. Wells klasszikusát, a Világok harcát, s hogy miért? Erre nem is olyan könnyű felelni, de tény: a Világok harca ismét kapott egy filmes feldolgozást, amiben az idegenek leigázzák a Földet, de aligha úgy éljük túl, ahogyan a Prime-on.

Ezek azok a kérdések, amelyekre valószínűleg nem a 2025-ben érkező film adja meg a választ, amelyet a Prime-on nézhetünk meg, és amelyben Ice Cube és Eva Longoria a világ megmentésére vállalkozik. Bár a történetben van valami, ami lehetővé teszi, hogy egy apuka (Ice Cube) családja érdekében harcoljon, miközben a bolygó jövőjét is megpróbálja biztosítani, mégis kétségtelen, hogy a dolgok nem ilyen egyszerűek. A film törekvése, hogy egy invázióval kapcsolatos eseménysorozatot egy új nézőpontból tárjon fel, valóságtól elrugaszkodott és kissé leegyszerűsített, így valószínűleg nem adja meg a valóságos összetettséget, amivel az ilyen helyzetek járhatnak.

Amiben azonban ez a 2025-ös filmes feldolgozás hasonlít az eredeti történetre, az két dolog (aki nem ismerné az alaptörténet, mert soha nem hallott róla, és ezt a filmet megnézné, az most ugorja át ezt a két pontot, mert számára ez spoilerveszélyes zóna):

A filmes univerzumban nem ritka a szubjektív kamerás, személyes nézőpontos narratíva, amely erőteljes élményt nyújt a nézőknek. Az egyik legemblematikusabb példa erre a 2008-as "Cloverfield", vagy a 2015-ös "Hardcore Henry", ahol a kamera szinte a szereplők szemén keresztül mutatja be az eseményeket. A 2025-ös "Világok harca" azonban inkább a 2018-as dán film és annak 2021-es amerikai remake-jának, "A bűnös invázió" szellemi rokona, ahol a fókusz a karakterek belső világára és a helyzetek drámai intenzitására helyeződik.

A Prime-on látható Világok harca története nem bonyolult, és igazából nagy színészi kvalitásokat sem követel, aminek az oka az, hogy Rich Lee (tud ennél jobbat is) rendező a monitorokon keresztül látható eseménysor drámaiságával akart feszültséget teremteni. Ice Cube elvileg egy titkos helyen dolgozó profi informatikust alakít (William Radford). Ő a bekamerázott világ figyelője, veszélyszűrő-elemző, amolyan Big Brother ügynök, és nem mellesleg apa, aki az állami cucott a gyermekei követésére is haszálja, persze csak azért, hog biztonságban tudja őket.

Aztán jönnek az idegenek, és Sandra Salas, a NASA egyik tudósa (Eva Longoria) figyelmezteti őt a veszélyre, majd a social felületeken keresztül segíti. Salas és Radford ketten próbálnak rájönni arra, hogy a csillagközi térből érkező betolakodókat valahogyan kiűzzék, merthogy a világ összes országa és azok hadserege tehetetlen, vesztésre áll.

De - hála az égnek - létezik egy rejtett hekkercsoport, akinek tagjai eredetileg az állami visszaélések leleplezésére specializálódtak; a Nagy Testvérre figyelnek, míg a Kis Testvér őrködik. Most azonban, amikor a végső veszély fenyeget, összefogtak, hogy közösen harcoljanak a korrupt állami hivatalnokok és a még alattomosabb idegenek ellen.

A film valódi hiányossága a drámai feszültség, amely megakadályozná, hogy bárki is kényelmesen hátradőljön a székében. A vágás ugyan remek, de a látvány olykor túlságosan zsúfolt, így mire felfogjuk, ami a képernyőn zajlik, máris egy újabb bonyolult vizuális áradat jön. Ez a megoldás képes ugyan arra, hogy felpörgesse a szívverésünket, de a pulzusmérőnk nyugodtan maradhat a fiókban, mert arra nem lesz szükség.

S hogy azért visszatérjünk az eredeti felvetésünkre, hogy vajon mi szükség volt arra, hogy újra leforgassák a Világok harcát, a választ nem ebből a filmből kapjuk meg. Lehet, novemberben minden kiderül, amikor is elég közel lesz már a Földhöz az az objektum, amelyet nem is olyan régen fedeztek fel, a csillagközi térből pedig belépett a Naprendszerbe, és felénk tart.

Avi Loeb úgy véli, hogy ez akár egy idegen technológia is lehet, ami ráadásul ellenséges szándékú űrhajóként is értelmezhető. Nevet is kapott: 3I/Atlas. Talán egyszer valaki filmet készít majd erről a különleges jelenségről – persze, ha sikerül túlélnünk a novembert.