Az Európai Unió egyre inkább figyelmet fordít a Balkánra, azonban az orosz befolyás folyamatosan árnyékot vet a fejlődő kapcsolatokra és a régió stabilitására.

Az Európai Bizottság bővítéspolitikáért felelős biztosa a csatlakozási folyamatot nemzeti projektnek minősítette, ami új dimenziót ad az EU-hoz való csatlakozás kérdésének. Albánia és Montenegró helyzete a legkedvezőbbnek tűnik, míg Moldova és Ukrajna szorgalmasan készül a csatlakozásra. Ugyanakkor az Európai Parlamentben nem alakult ki egyértelmű konszenzus e témában, ami bonyolítja a helyzetet.

A nyugat-balkáni országok uniós csatlakozásáról beszélt az Európai Parlamentben Marta Kos, az Európai Bizottság decemberben beiktatott biztosi kollégiumának bővítésért felelős tagja, akit a Külügyi Bizottságban hallgattak meg.

Kos szerint eddig két éllovasunk van a csatlakozási versenyben: Montenegró és Albánia. Montenegró a 2026-os határidőt célozta meg, míg Albánia 2027-ig kívánja lezárni a tárgyalásokat. Montenegró 2008-ban kezdte meg uniós tagsági aspirációit, és 2010 óta jelölt státuszban van. A tárgyalások hivatalosan 2012-ben indultak el az Európai Bizottsággal. Tavaly decemberben, a magyar soros elnökség alatt, Montenegró sikeresen teljesítette a szellemi tulajdonjog, az információs társadalom és média, valamint a vállalkozás- és iparpolitika területeit érintő szakpolitikai fejezeteket. Alberico Gambino, az Európai Konzervatívok és Reformisták (ECR) frakciójának képviselője azonban figyelmeztetett, hogy Kos ambiciózus tervei túlzottak lehetnek, és felhívta a figyelmet az Albániában májusban esedékes parlamenti választásokból fakadó esetleges ellentmondásokra.

Albánia egyébként több mint két évtizede, 2003-ban jelezte csatlakozási szándékát, 2009-ben pedig jelentkezett a tagjelölti státuszért, ezt pedig 2014-ben meg is kapta, de csak 2022-ben kezdődtek meg a tárgyalások az EU és az jelölt ország között. Azóta Albánia teljesítette a korrupció és szervezett bűnözés visszaszorítására és a hírszerzés és közigazgatás fejlesztésére vonatkozó kritériumokat. A helyzetet komplikálja az Észak-Macedón és bolgár helyzet, ugyanis tavaly ősszel az Európai Bizottság Albániával ugyan folytatott tárgyalásokat, azonban Észak-Macedóniával addig nem lép előre, amíg az el nem ismeri el a területén élő bolgár lakosság kisebbségi jogait.

Ukrajna csatlakozási lehetősége még mindig forró téma az Európai Parlamentben, de az ország területén zajló háború miatt nincsenek konkrét lépések kilátásban. Kos a december elejei kijevi látogatását úgy kommentálta, hogy

Volodimir Zelenszkij elnök arra ösztönöz minket, hogy ebben az évben ne csupán a fejezetek megnyitására koncentráljunk, hanem a lezárásukra is. Ukrajna jövője szempontjából elengedhetetlen, hogy a reformok valóban fenntarthatóak legyenek. A változás nem csak a kezdeti lépésekben rejlik, hanem abban is, hogy a folyamatokat végig tudjuk vinni és eredményesen zárjuk le.

A biztos szerint érdemi alapú eljárást kell követnie a Bizottságnak a jelentkező országokkal szemben, ugyanakkor, "ez nem csak a jelölt országokra vonatkozik, hanem ránk is. Ha az adott országok teljesítik a feltételeket, teljesítenünk kell a lehetőséget, hogy csatlakozhassanak." Az érdemi alapú eljárást a Patrióták Európáért pártcsalád alelnöke, Tanger Correa "homályos" kifejezésnek nevezte. Szerinte a Balkánon túl nagy az orosz és kínai politikai nyomás, Ukrajna pedig nem teljesíti a koppenhágai (csatlakozási) kritériumok technikai feltételeit.

A grúz hatóságok tavaly novemberben döntöttek úgy, hogy 2028-ig felfüggesztik az EU-val folytatott tárgyalásokat. E válaszlépésként a Bizottság javasolta a vízumkiadás megkönnyítésének leállítását az Unió és Grúzia között. Kos azt nyilatkozta, hogy a vízummegállapodással kapcsolatos javaslatukat január végére dolgozzák ki. A Szocialisták és Demokraták (S&D) frakció képviselője, Tonino Picula a szerb csatlakozási folyamat támogatásáról beszélt, kihangsúlyozva, hogy Szerbia tavaly sikeresen teljesítette a versenyképesség és inkluzív növekedés feltételeit. Ugyanakkor Kos rámutatott, hogy a következő klaszter megnyitása Szerbia esetében elmaradt, mivel a tagjelölt ország nem hajlandó szankciókat bevezetni Oroszországgal szemben.

Koszovó 2022-ben kifejezte szándékát, hogy csatlakozzon az Európai Unióhoz, azonban a biztosítékok szerint a valódi előrelépésre csak a 2026-os választások után nyílik lehetőség. Kos megjegyezte, hogy "Moldovának még nagyobb szüksége van a támogatásunkra", ezért az EU 1,8 milliárd eurós támogatási csomagot tervez, amely a tavaly decemberben elfogadott 50 milliárd eurós keret után érkezik. Ezt az összeget a moldovai makrogazdaság javítására és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) által folyamatban lévő program végrehajtására kell fordítani. Kos hangsúlyozta, hogy a jelölt államokban "a pénzt olyan intézmények kiépítésére használjuk, amelyek a stabil működéshez elengedhetetlenek". Ugyanakkor a Renew Europe frakció képviselője, Hilda Brandstätter figyelmeztetett arra, hogy óvatosan kell eljárni a támogatásokkal kapcsolatban.