Bár Z generációs, ez nem azt jelenti, hogy lusta lenne, és ne lenne jövőképe.

A 16-29 éves fiatalok körében elvégzett felmérés izgalmas és figyelemre méltó eredményekkel szolgált. Az adatok szerint a megkérdezettek többsége 450 ezer forint alatti havi jövedelemmel rendelkezik, amelyből nehezen tudják biztosítani a megélhetésüket. Érdekesség, hogy a válaszadók 51 százaléka tisztában van a megtakarítás fontosságával, és sokan közülük már befektetésekkel is rendelkeznek, például részvényekkel és állampapírokkal. A felmérés továbbá rámutatott, hogy a válaszadók 24 százaléka nem tervez gyermekvállalást, és egyre többen fontolgatják saját vállalkozás indítását, ami a fiatalok jövőbeni elképzeléseire is hatással van.

Az Erste arra is kíváncsi volt, hogy a résztvevőknek milyen jövőbeli terveik vannak - terveznek-e egyáltalán? Bartha Diána Gabriella, a bank insight- és ügyfélmenedzsere az eseményen azt mondta,

A Z generáció jellemzője, hogy inkább rövid távú tervekre összpontosít, gyakran csak az elkövetkező 1-3 évre vetítik előre a jövőt.

Ezt támasztják alá a számok is: a felmérés szerint a válaszadók 72 százalékának vannak rövidtávú, 47 százalékuknak pedig középtávú tervei - és mindössze 1 százalékuk nyilatkozta azt, hogy nincsenek tervei. Az Erste munkatársa hozzátette: természetesen vannak hosszú távú céljaik is, és az utazásaikat is meglepően tudatosan szervezik meg. Kiszámolják a költségeket, mert fontos számukra, hogy a nyaralás alatt valóban ki tudjanak kapcsolódni, és ne az anyagiakon kelljen aggódni.

Ahhoz, hogy álmaink ne csupán vágyakozások maradjanak, hanem valósággá váljanak, elengedhetetlen egy alaposan kidolgozott terv. Az Erste által végzett kutatás szerint a fiatalok közel fele – 49%-a – tudatosan készít ilyen jellegű tervet a céljaik eléréséhez. Ugyanakkor 27% nyitott lenne a tervezésre, de nem tudja, hogyan is kezdjen neki, míg 24% egyáltalán nem foglalkozik ezzel a folyamattal.

Sokan csak akkor érzik meg igazán a tervezés jelentőségét, amikor életük új szakaszába lépnek: elhagyják a családi otthont, folytatják tanulmányaikat, vagy új munkalehetőségek után kutatnak egy ismeretlen városban. Ekkor válik világossá számukra, hogy a tudatos tervezés elengedhetetlen a sikeres önállósodáshoz.

Amikor Szegedről Budapestre költöztem, úgy éreztem, mintha egy hatalmas vihart hoztam volna magammal – a bevásárlás bonyodalmaitól kezdve az egyetemi kötelezettségekig, ráadásul a saját vállalkozásom irányítását sem hagyhattam figyelmen kívül.

Ekkor jöttem rá, hogy számomra az előre tervezés elengedhetetlen. Meg kellett tanulnom, mivel is jár egy vállalkozás - áfával, a könyveléssel -, amiről korábban senki sem beszélt nekem. Ez volt az a pillanat, amikor tudatosult bennem, hogy nem terhelhetem ezzel a szüleimet, nekem kell felnőnöm ehhez a feladathoz"

- osztotta meg saját élményeit az esemény egyik meghívott vendége, Keller Adél tartalomgyártó. Szerinte a kortársai szeretnek - és akarnak is - tervezni, ám a rengeteg lehetőség, ami ma nyitva áll előttük, gyakran inkább bénító, mint felszabadító.

Heller Z. Péter, a Meme Múzeum alapítója azt mesélte, hogy számára az első nyertes pályázat volt az a pont, amikor világossá vált, hogy tervezni muszáj. "Ott kellett először részletesen leírni, hogy mire fogjuk költeni az elnyert összeget, és aztán tényleg tartani is magunkat hozzá. Forintra pontosan tudni kellett, mire megy el a pénz."

A célok és álmok megvalósítása - legyen szó akár lakásvásárlásról, akár egy saját vállalkozás elindításáról - elengedhetetlen, hogy legyenek tartalékaink. Sokan azt feltételezik, hogy a Z generáció nem igazán figyel a pénzügyeire, vagy hogy kevésbé tudatosan bánik a pénzzel, mint a korábbi generációk. Azonban érdemes megvizsgálni, hogy mennyire fontos számukra a tudatos pénzkezelés és a hosszú távú tervezés.

Az Erste kutatásának eredményei azonban mást mutatnak, ugyanis

A megkérdezettek körében 46 százaléknyian tervezik, hogy a közeljövőben belevágnak a megtakarításba. A válaszadók 51 százaléka jól ismeri a megtakarítás fogalmát, és már jelenleg is van megtakarítása. Érdekes módon a befektetési lehetőségekkel sincsenek teljesen idegen viszonyban: 28 százalékuk állampapírokat birtokol, 18 százalékuk ingatlanokkal rendelkezik, míg 16 százalék részvényekkel fektetett be.

A megtakarítások jelentősége különösen kiemelkedő, amikor a családalapítás és a gyermekvállalás kerül terítékre. E téma kapcsán azonban a válaszadók véleménye meglehetősen eltérő képet mutat: a megkérdezett személyek 39%-a tervez gyermekvállalást a következő 5-10 évben, míg 24%-uk egyáltalán nem szándékozik gyermeket vállalni.

A felmérés arra is kitér, hogyan látják magukat a Z generáció tagjai a munkaerőpiacon. Bár

A legtöbben, pontosan 50 százalék, továbbra is a teljes munkaidős alkalmazotti életforma mellett teszik le a voksukat, azonban egyre többen mernek elkalandozni az önálló karrier lehetőségei felé. A megkérdezettek 27 százaléka saját vállalkozás indítását fontolgatja, míg 13 százalékuk a szabadúszó életformát választaná a jövőben.

A fiatalok körében sok a bizonytalanság a pénzügyekkel kapcsolatban, és a válaszok alapján nem elégedettek a jelenlegi jövedelmükkel.

A megkérdezettek körében végzett felmérés alapján kiderült, hogy a válaszadók 72%-a havi nettó 450 ezer forintnál alacsonyabb jövedelemből gazdálkodik. Ezzel szemben 82%-uk úgy véli, hogy ez az összeg, vagy annak magasabb mértéke elengedhetetlen a megélhetés biztosításához Magyarországon.

Ugyanakkor optimisták és bizakodóak: a válaszadók több mint fele - egészen pontosan 67 százalékuk - bízik abban, hogy anyagi helyzete javulni fog a közeljövőben.

A kutatás során a résztvevők hitelekkel kapcsolatos véleményeire is rákérdeztek. Az eredmények szerint a válaszadók 55%-ának még sosem volt hitele, míg 24%-uk jelenleg egyféle hitelt törleszt. Ezen kívül, 10%-uk többféle hitellel bír, míg 12%-uk korábban már felvett hitelt, de jelenleg nem áll fenn tartozása.

A jövőre nézve a többség inkább óvatos: 62 százalék nem tervez hitelt felvenni. Akik mégis nyitottak erre - a válaszadók 17 százaléka - elsősorban lakáshitelben gondolkodnak.