Alapjogokért Központ: A szigorú határvédelem továbbra is a nemzeti konszenzus kulcseleme Magyarországon.
Tíz év telt el a röszkei csata óta, és kilenc esztendő múlt el a kötelező betelepítési kvótákat elutasító népszavazás óta, de a magyarok illegális bevándorlással kapcsolatos véleménye továbbra is világos: a felnőttek 86%-a támogatja a határkerítés fenntartását – derül ki az Alapjogokért Központ legújabb közvélemény-kutatásából.
A tanulmányban azt írják, a nemzeti oldal egyik legfontosabb döntése mögött szinte teljeskörű társadalmi konszenzus jött létre, amit a migrációs paktumot támogató ellenzék mielőbb felszámolna. A Tisza Párt ezért előbb csatlakozott a migrációt pártoló Néppárthoz, később megszavazta a paktum felgyorsítását lehetővé tevő javaslatot az Európai Parlamentben, majd helyeselték az Európai Unió Bírósága által Magyarországra kiszabott büntetést is. Szakértőjük, Bod Péter Ákos most már arról beszél, hogy hazánknak engednie kellene a brüsszeli elvárásoknak, és be kell engednie a migránsokat.
A tömeges népvándorlás napjainkra már nem pusztán politikai jelenséggé, hanem biztonsági problémává is vált Európában. A 2015-ös válság és az azt követő iszlamista terrortámadások rávilágítottak arra, hogy a határok védelme elengedhetetlen a kontinens lakosainak biztonsága szempontjából. A nyugat-európai országok, amelyek kezdetben a „Wir schaffen das” politikáját vallották, sokkoló módon tapasztalták meg döntéseik következményeit: az Eurostat adatai szerint 2013 és 2023 között 79 százalékkal nőtt a szexuális erőszakos bűncselekmények száma az Európai Unióban, beleértve a nemi erőszakot is. Ezzel szemben hazánk nemzeti oldalának álláspontja világos: a határvédelem a nemzetbiztonság és a közrend megőrzésének alapvető pillére.
Azonban a brüsszeli elitek rossz döntésük eredményét megpróbálták kiterhelni a magyarokra, ugyanis kvóták révén kívánták az illegális migránsokat szétosztani. Ezt elkerülendő a migrációs kvóták ügyében 2016-ban Magyarország népszavazást tartott, amelyen a választók túlnyomó többsége elutasította Brüsszel kényszerítő politikáját. A társadalmi véleménynyilvánítás nem csupán politikai, hanem szuverenitási kérdéssé is vált, hiszen a magyar választók világosan jelezték, hogy nem kívánják, hogy mások döntsenek az ország területén való letelepedésről. A migráció kérdésében a Brüsszel és Budapest közötti különbségek mit sem változtak: míg a brüsszeli elit továbbra is aktívan támogatja az illegális migrációt, addig a magyar társadalom élesen elutasítja azt.
