A "Brutalista" című film inspirálója - Breuer Marcell.

Breuer Marcell, a pécsi születésű építész, kiemelkedő helyet foglal el a modernista építészet pantheonjában. Bár bútorait és épületeit világszerte nagyra értékelik, hazájában sajnálatos módon nem található megvalósult munkája. Az általa tervezett vagy használt tárgyak is meglehetősen ritkák a közgyűjteményekben, de mostanra ez a helyzet változóban van. A Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ nemrégiben amerikai magántulajdonból szerzett be Breuer életművéhez kapcsolódó könyveket, fényképeket és bútorokat, amelyek lehetőséget adnak arra, hogy a közönség jobban megismerje a világhírű tervező munkásságát. De ki volt valójában Breuer Marcell, ki az, aki Pécsről kiindulva nemzetközi elismertséget vívott ki magának?

Breuer Marcell neve itthon talán nem annyira elterjedt, azonban nemzetközileg elismert figura, aki jelentős hatással volt a modern építészetre. Az ő munkássága és innovatív megközelítései a dizájn világában maradandó nyomot hagytak, és érdemes mélyebben megismerni az életét és a kreatív örökségét.

A Pécsett született formatervező és építész, aki a Bauhaus falai között sajátította el mesterségét, az ikonikus csővázas bútoraival örökre beírta magát a design történetébe. Nevéhez fűződik a Kandinszkij számára készített Vaszilij szék, valamint lánya, Francesca után elnevezett Cescának titulált ülőalkalmatosság, ám a 1930-as évek tájékán egyre inkább az építészeti projektekkel kezdett foglalkozni. Olyan jelentős épületek fűződnek a nevéhez, mint a New York-i Whitney Múzeum, a párizsi UNESCO-székház, a Collegeville városában található Szent János-apátság, valamint a francia Alpokban található Flaine-i síközpont. Érdekes módon azonban, Magyarországon nem található tőle származó megvalósult építmény, és a tervezett bútorok közül is csupán néhány jutott el hozzánk.

A Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ (MÉM MDK) egy fontos hiányt pótol, hiszen célul tűzte ki egy nemzetközileg elismert Breuer-gyűjtemény létrehozását. Ez a gyűjtemény az intézmény már meglévő anyagára épít, amely főként levelekből és iratokból áll. 2025-ben amerikai magántulajdonból két jelentős műtárgyegyüttest vásároltak meg, így a gyűjtemény legértékesebb darabjai között bútorok, makettek, könyvek, kiadványok és fényképek is helyet kaptak.

Breuer Marcell 1920-ban, még fiatalon, beiratkozott az akkoriban frissen alapított Bauhaus-iskolába, amely akkor Weimarban működött. Az iskola szabad szellemisége, a gyakorlati foglalkozások izgalma, a különféle anyagokkal való kísérletezés lehetősége és az építészethez való innovatív hozzáállás azonnal elbűvölte őt. Eredeti szakmája asztalos volt, így nem meglepő, hogy kezdetben a fa és más hagyományos anyagokkal való munka állt a középpontban, és ez a háttér később meghatározta tervezési filozófiáját is.

Breuer már fiatal tervezőként is innovatív ötletekkel állt elő, mint például a konyhaberendezések és moduláris szekrényelemek megalkotása. Ez a kreatív szellemiség vezetett el végül a leghíresebb alkotásához, az 1925-ben készült Vaszilij-székhez, amely Vaszilij Kandinszkij nevét viseli. Érdekesség, hogy a szék formavilágát a kerékpárkormány inspirálta, és annyira lenyűgözte a modern dizájn, hogy Kandinszkij saját dessaui irodájában is elhelyezett egy példányt belőle. Nemrégiben a Walter Rózsi-villában is láthattunk egy változatot, ahol a tervező hagyatékából származó bútorokat mutatták be. Ezek a különleges darabok a tervek szerint jövőre egy brutalizmusról szóló kiállításon kerülnek a nagyközönség elé.

1928-ig volt a Bauhaus mestere (a bútorműhelyt vezette), majd mesterét, Walter Gropiust követve kivált az iskolából és önálló bútorműhelyt alapított Párizsban, miközben a formatervezésen túl már belsőépítészeti és építészeti munkákat is vállalt. Utóbbi a 30-as években vált egyre hangsúlyosabbá számára, s bár 1934-ben visszatért Magyarországra, itthon nem tervezhetett: a Bauhaus-iskola oklevelét nem tartották egyenértékűnek az építészmérnöki diplomával. Így hát Amerikában kamatoztatta zsenialitását, ahol végzettséget igazoló papírok nélkül is lehetett praxist indítani. Hamar megtalálta a közönségét (a tehetősebb polgárokat), és sorra tervezte a modern forma, a funkció és az új szellemiség által ihletett otthonokat.

Breuer remekül ötvözte a funkciót és az esztétikát, épületein játszott a fénnyel, az anyagokkal, és a teret is úgy tagolta, hogy az mindenben megfeleljen az ott élők és az épülethasználók igényeinek. A Bauhaus szellemében készült bútoroknak és házaknak a mai napig hatalmas rajongótáboruk van, sokan lecsapnak a lehetőségre, ha egy-egy dizájntárgy, lámpa vagy bútor elérhetővé válik a piacon. Bár vannak, akik úgy gondolják, hogy a modernizmus talán divat, ez valójában messze van az igazságtól, s maga Breuer is úgy vélte, hogy

Kezdetben formatervezőként bontogatta szárnyait, majd építészként is ebben a szellemiségben formálta a világot. Építészeti pályafutása Amerikában virágzott ki, miután 1937-ben emigrált, és hamarosan jellegzetes családi házaival, valamint a brutalista stílus iránti vonzalma révén vált világszerte elismertté. Építészete a nagyméretű betonfelületek merész használatával keltette fel a figyelmet, ezért gyakran emlegetik brutalista építésznek is. New York lett az otthona, de a nemzetközi megbízások bővülése miatt 1964-ben Párizsban is megnyitotta irodáját. Élete végéig szoros kapcsolatot ápolt magyar barátaival és kollégáival, és anyanyelvét mindig szívesen használta, megőrizve ezzel gyökereit.

Breuernek sajnos még nincs megvalósult épülete Magyarország területén, és eddig alig volt alkalmunk találkozni a munkáival. Azonban a MÉM MDK 2025 tavaszán egy jelentős lépést tett: öt eredeti bútort, két épületelem-makettet és húsz könyvet, továbbá száz, Tamás Breuer által a Cape Cod-i nyaralóról, a Breuer családról, valamint a wellfleeti közösségről készült fénykép digitális másolati jogát vásárolta meg a nyaralóból. A bútorok között fellelhetőek olyan ikonikus darabok is, mint a

A Cape Cod félszigeten álló, saját wellfleeti házát Breuer 1949-ben építette fel, és még ugyanebben az évben tervezte honfitársa és barátja, Kepes György nyaralóját egy közeli telken. Wellfleetben művészek, írók, tudósok kolóniája alakult ki, számos európai - köztük magyar - emigránssal. Breuer fia, Tamás Breuer fotósként az 1960-as és 1970-es években kamerájával rögzítette a wellfleeti életet, a fennmaradt negatívok száma több ezer. Breuer Marcell halála után fia örökölte a nyaralót, és tőle vásárolta meg a közelmúltban a Cape Cod Modern House Trust - az az alapítvány, amely Cape Cod modern építészeti örökségének megmentésére és hasznosítására jött létre. Az alapítvány idén nyáron fejezte be a felújítási munkákat a Breuer-nyaralón, amelynek fenntartását a ház nyári szezonban történő kiadásával biztosítják. Szezonon kívül az épület szakmai eseményeknek ad otthont és alkotóházként működik majd.

A másik tárgyegyüttes Szarvasy Mihály, a New Yorkban élő magyar gyűjtő révén került a múzeum gyűjteményébe. Szarvasy egykori kollégája, Breuer Marcell, valamint Hamilton Smith hagyatékából származó bútorok, könyvek és dokumentumok letétbe helyezésével gazdagította a múzeum kincseit. A gyűjteményben felfedezhetjük Breuer legismertebb székeit, köztük több példányt a Cesca modellből, valamint olyan monográfiákat, amelyek Breuer Smithnek dedikált írásai, mélyebb betekintést nyújtva a tervező életművébe.

A gyűjtemény legújabb darabjait egy szakmai napon mutatták be a nagyközönség számára, de a tervek szerint 2026 tavaszán egy brutalizmussal foglalkozó kiállításon újra megcsodálhatjuk Breuer Marcell lenyűgöző alkotásait. Izgalommal várjuk ezt az eseményt!