A szürke darvak egyre inkább otthonra lelnek Zemplén festői tájain a telelési időszakban.

A kelet-szlovákiai Szennai-halastavaknál a korábbi évekhez képest hamarabb kezdődött meg a szürke darvak megfigyelése. Ez a jelenség viselkedésük változásával van összefüggésben, mivel egyes madárrajok egész télre Zemplén térségében maradnak, tájékoztatta a TASR hírügynökséget az SOS BirdLife Szlovákia igazgatója, Matej Repel, hozzátéve, hogy tavaly közel 3000 példányuk telelt át itt, s ez a helyzet ismétlődik idén is.
A múltban a darvak költözése a déli tájakra volt jellemző, hiszen a hóborította vidékeken nehezen találtak táplálékot. Azonban az utóbbi évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a telek enyhébbé váltak: csökkent a havazás, és a talaj fagymentes maradt. "Ez a változás lehetőséget ad számukra, hogy elegendő élelemhez jussanak, így sikeresen átvészelhetik a telet nálunk" - tette hozzá az ornitológus.
A darvak szlovákiai vonulása jellemzően március első felében éri el csúcspontját, azonban idén különleges módon már január végén megkezdődött északra való költözésük.
"Amennyiben a fagyos időszakok elmaradnak, valószínű, hogy a darvak többsége már februárban elindul útnak, de ezt az időjárási viszonyok alakulása nagyban befolyásolja" - magyarázta Repel. Szlovákiában a Lengyelország északi tájain, valamint a Baltikumban és Finnországban költő darvak vonulási útvonalán találkozhatunk velük. Feltételezhető, hogy néhány példány Oroszország nyugati területeiről, Ukrajnából és Fehéroroszországból is érkezik, ám az ornitológusoknak jelenleg nincsenek konkrét adataink erre vonatkozóan.
"Évente darvak tízezrei repülnek át a területünkön. Összlétszámuk elérheti a 100 ezret is, pontos meghatározásuk azonban nagyon nehéz, mivel a vonulás fokozatos és hosszabb ideig tart" - magyarázta Repel.
A darvak legfőbb pihenő- és éjszakázó helyszínei közé tartozik a Szennai-halastavak és azok közvetlen környezete.
Kiemelkedő pihenőhelyeik közé tartozik Bodrogszerdahely és Bodrogszög, valamint a magyar határon található Nagy- és Kisgéres. A madárrajok váltakozva éjszakáznak a szlovák és a magyar oldalakon, folyamatosan jelen vannak a térségben. "A leginkább a vizes, sekély pocsolyákkal borított szántóföldeket részesítik előnyben, ahol könnyen rátalálnak a kukorica- és gabonaszemekre" - tette hozzá.
A szakértők megállapítása szerint a darvak napjainkban számos kihívással néznek szembe, amelyek közül sok az emberi tevékenységekből ered. A földművelők időnként elűzik ezeket a gyönyörű madarakat, mivel azok kárt tehetnek a termésben. Emellett a vezetékekkel való ütközések, a helytelenül elhelyezett szélturbinák és az orvvadászat is súlyos fenyegetést jelentenek számukra.