A román gazdaság súlyos válságban van: Soha nem látott infláció, elképesztő energia- és megélhetési költségek, valamint recesszió fenyegeti a stabilitást.

A Román Nemzeti Bank (BNR) figyelmeztető előrejelzést tett közzé: a 2025-re várt inflációs rátát 4,6%-ról drámai módon 8,8%-ra emelték, és szeptemberre már 9,6%-os csúcsot valószínűsítenek. E közben az országot recessziós félelmek árnyékolják be. Az energiaárak meredek emelkedése, az áfa- és jövedéki adók növelése, valamint a gyenge gazdasági perspektívák mind hozzájárulhatnak ahhoz, hogy Románia egy mély válságba süllyedjen.

A Román Nemzeti Bank jelentősen megváltoztatta a román gazdaság idei kilátásait, a júliusi inflációs jelentésében. Az eddigi 4,6%-os inflációs előrejelzését 8,8%-ra emelte 2025 decemberére. Ezen kívül a bank már nem zárja ki annak lehetőségét sem, hogy a gazdaság recesszióba süllyedhet az idén. Ezt a fontos fejleményt a VILÁGGAZDASÁG számolt be.

Román gazdaság: szinte minden az inflációt emeli

A bukaresti jegybank márciusi prognózisa még a fogyasztói árindex 4,6 százalékos emelkedését jelezte előre az idei év végére. A csúcs várhatóan szeptemberben lesz, amikor 9,6 százalékon tetőzhet a drágulás üteme. A jegybank elemzői arra hívták fel a figyelmet, hogy a fogyasztói árindex növekedésének felgyorsulása három okra vezethető vissza:

A jelentés bemutatásakor Mugur Isărescu jegybankelnök arra figyelmeztet, hogy az infláció az év végén meghaladhatja a 9 százalékot. Isarescu hangsúlyozta, hogy bár a román gazdaság egyelőre nem került recesszióba, ennek veszélye továbbra is fennáll.

A jegybank elnöke hangsúlyozta, hogy a pénzügyi politika kulcsszerepet játszik a bizalom megteremtésében az ország számára. Szerinte a román gazdaság jövője, beleértve a recesszió lehetőségét, szorosan összefonódik az európai gazdasági helyzettel, amely jelenleg nem mutat kedvező jeleket. Azonban a kedvezőtlen nemzetközi körülmények hatásait részben mérsékelheti az uniós támogatások lehívása, valamint az ezek révén megvalósított beruházások.

A rezsiárak emelkedése indította el az inflációs hullámot.

Ahogy korábban említettük, júliusban a fogyasztói árak átlagosan 7,8 százalékkal nőttek az előző havi 5,6 százalékos emelkedéshez képest. Az infláció gyorsulásának hátterében az áll, hogy július 1-jétől liberalizálták az árampiacot Romániában, ami azonnali hatással volt a fogyasztói árakra. Éves szinten az áram díja 63 százalékkal emelkedett.

Eredetileg március végéig lett volna érvényes az árfplafon, ezt azonban meghosszabbították az elnökválasztásra hivatkozva. A szolgáltatók tavasszal értesítették először az ügyfeleket a várható változásokról, a román Electrica áramszolgáltató áprilisban jelentette be új július elsejétől érvényes díjszabását a háztartási fogyasztók számára. Főleg azoknál a háztartásoknál okozott ez áremelkedést, amelyek havonta több mint 300 kWh-t használnak.

Ugyanakkor az erdélyi magyar nyelvű hírportál, maszol.ro akor úgy számolt, hogy 100 kWh alatti fogyasztás esetén az új tarifával számolva a villanyszámla több mint kétszeresére nőhet. Konkrét példával élve: aki korábban havonta 120 kWh-t fogyasztott, az körülbelül 96 lejt fizetett.

Július után a hasonló fogyasztás ára már elérhette a 180 lejt, ami közel 90%-os drágulást jelent. Romániában 2022 óta nem tapasztaltunk ilyen mértékű havi inflációs emelkedést.

Két megszorítócsomag egy hónap alatt

Romániában július elején lépett életbe a megszorítások első köre. A hivatalba lépő Ili Bolojan kormány nem tétlenkedett, egy hónap alatt két megszorítócsomagot is elfogadott, ennek jegyében, 19 százalékról 21 százalékra emelték az áfát, növelték a jövedéki adót, befagyasztották a béreket és nyugdíjakat két évre, 20 százalékos létszámcsökkentést rendeltek el a közigazgatásban, megszüntetették a bérpótlékokat, illetve szigorítottak az állami alkalmazottak korengedményes nyugdíjaztatási szabályain.

Fontos, hogy világosan kifejezzük: bár ez a csomag segít stabilizálni a gazdaságunkat és megóv minket egy olyan súlyos helyzettől, amelyben elveszíthetnénk a befektetési besorolásunkat, nem elhanyagolhatóak a negatív következményei sem – hangsúlyozta a román miniszter a megszorító intézkedések bejelentésekor, hozzátéve, hogy ezek az intézkedések várhatóan rontani fogják az életszínvonalat.

Románia ősszel akár bóvliba is juthat!

A kormány sürgetése a megszorítások elfogadásával nem csupán véletlen egybeesés, hiszen a tét rendkívül magas. Amennyiben nem sikerül fenntartható módon kezelni a hiányt, úgy ősszel valószínűleg a hitelminősítők bóvli kategóriába sorolják a román államkötvényeket. Ez pedig tovább súlyosbíthatja az államadósság finanszírozásának helyzetét.

A romániai megszorítások valódi dilemmája abban rejlik, hogy sikerül-e meggyőzniük a hitelminősítő intézeteket. Ezek az intézmények az utóbbi időszakban sorra rontották le a román szuverén adósosztályzat kilátásait, elsősorban a költségvetési hiány aggasztó mértékére hivatkozva. Tavaly az ország államháztartási deficitje drámai mértékben növekedett, a GDP 9,3%-át kitevő hiány pedig a 27 tagú Európai Unióban a legmagasabbnak számított.

Idén Bukarest azt tervezi, hogy a gazdasági növekedést 7 százalék alá csökkenti, ám valószínű, hogy ez a cél nem valósul meg. A legfrissebb előrejelzések szerint a gazdasági expanzió lelassulni látszik. Az IMF mindössze 1,6 százalékos bővülést prognosztizál, ami jelentős növekedést mutat a tavalyi 0,9 százalékhoz képest, de ez a szám még nem tükrözi a megszorító intézkedések várható hatásait a növekedésre.