A Nobel-díjas közgazdász véleménye szerint nem várható, hogy a mesterséges intelligencia körüli hype hirtelen kipukkadjon; sokkal inkább fokozatosan, szinte észrevétlenül eltűnik, ahogy az MI-lufi ránk olvad.
Talán nem nagy meglepetés, hogy a végén most is azok állják majd a cechet, akiknek semmi közük nem volt a buborék felpumpálásához.
A 2008-ban közgazdasági Nobel-díjjal kitüntetett Paul Krugman is úgy látja, hogy a mesterségesintelligencia-őrület sokban hasonlít azokhoz a folyamatokhoz, amelyek a dotkomlufi ezredfordulós kipukkadásához vezettek, de ezúttal nem feltétlenül kell számítani az akkor tapasztalt összeomlásra. Bár a technológiai részvények túlértékelése és a jövőre vonatkozó szélsőséges várakozások is ebbe az irányba mutatnak, a tudós két alapvető különbséget is kiemelt néhány nappal ezelőtt közzétett bejegyzésében, amelyek nyomán most "egészen más lehet a játék vége".
Az egyik meghatározó tényező, amit említ, az az, hogy a dotkomlufi valójában részben olyan befektetői várakozásokra épült, amelyek szerint az internetes startupok potenciálisan rendkívül nyereséges "kvázi monopóliumokká" válhatnak, hasonlóan a Microsoft által képviselt hálózati hatásokhoz. Azonban a mesterséges intelligencia világában olyan technológiai vállalatok dominálnak, amelyek már eddig is eleget tettek ezeknek az elvárásoknak. Míg a múltban a forradalmi újítások gyakran felborították a piaci struktúrákat, most úgy tűnik, hogy a befektetők inkább arra számítanak, hogy a meglévő erőviszonyok tovább fognak konszolidálódni és erősödni.
Több pénzt áldoznak, és lágyabb érkezést biztosítanak.
Ez a téma különösen figyelemfelkeltő, mivel Krugman kétségbe vonja, hogy a mesterséges intelligencia valóban képes lenne megnövelni a domináló technológiai óriások nyereségét. Sőt, elképzelhető, hogy a túlzott költekezés, amely a piaci pozícióik védelmére irányuló mértéktelen befektetések formájában megjelenik, végső soron rontja a teljesítményüket. Továbbá, Krugman kiemel egy másik lényeges eltérést is: a Szilícium-völgy és a politika közötti határvonal elmosódása. A nagy tech cégek vezetői ma már szorosabb kapcsolatokat ápolnak a kormányzati szektorral, mint elődeik, akik a korábbi technológiai buborékot táplálták.
Krugman megjegyzi, hogy a Tesla 1,2 billió dolláros piaci értéke szinte kizárólag Elon Musk "társelnöki" pozíciójának köszönhető. Donald Trump elnök tervei között szerepel a stratégiai kriptovaluta-tartalék létrehozása, valamint egy 500 milliárd dolláros mesterséges intelligencia-infrastruktúra fejlesztésének szövetségi támogatása. Ez a tudós véleménye szerint arra utal, hogy a mesterséges intelligencia buborékja nem egy hirtelen robbanással fog véget érni. Inkább egy hatalmas "tech-bro mentőcsomag" várható, amelynek költségeit nemcsak azok viselik, akik a lufit fújták, hanem szélesebb értelemben a társadalom egésze.
