A kutatók egy izgalmas és elgondolkodtató témát boncolgatnak: a meddőség és a penészgomba által termelt toxinok közötti összefüggéseket.
A Semmelweis Egyetem és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem legfrissebb kutatása rávilágít arra, hogy a mesterséges megtermékenyítés eredményességét akár az élelmiszerekben található gombatoxinok is befolyásolhatják.
A kutatók úttörő munkát végeztek, hiszen elsőként bizonyították be, hogy penészgombák által előállított toxinok megtalálhatók a humán tüszőfolyadékban. Ezen felül alaposan tanulmányozták, milyen hatással vannak ezek az anyagok a termékenységre.
A Semmelweis Egyetem és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) közös kutatásának fő célja az volt, hogy feltárja, miként hatnak a mikotoxinok a tüszők fejlődésére, és ezen keresztül hogyan befolyásolják a megtermékenyülési folyamatokat – derül ki a Semmelweis Egyetem csütörtöki tájékoztatójából.
A kutatás során huszonöt lombikprogramban részt vevő páciens mintáit vizsgálták, összpontosítva a tüszőfolyadék és a vér gombatoxin-tartalmának elemzésére. Az eredmények azt mutatták, hogy a tüszőfolyadékban minden egyes megfigyelt toxin kimutatható volt, még abban az esetben is, ha a vérmintákban ezek alacsonyabb koncentrációban vagy egyáltalán nem voltak jelen – állapították meg a kutatók.
Eredményeink alapján valószínűsíthető, hogy a follikuláris folyadékban jelen lévő gombatoxinok befolyásolják egyes hormonok működését, a petesejtek minőségét, életképességét, s így a megtermékenyülést - magyarázza a közleményben Szentirmay Apolka, a Semmelweis Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának szakorvosa, a tanulmány első szerzője.
Szőke Zsuzsanna, a MATE Genetika és Biotechnológia Intézet (GBI) tudományos főmunkatársa és a kutatás társszerzője kifejtette, hogy multidiszciplináris megközelítéssel és a humán- és agrárszektorok közötti együttműködés eredményeivel kívánják feltérképezni az ismeretlen eredetű meddőség okait.
"A szülészet-nőgyógyászat, embriológia, toxikológia, biotechnológia és az analitika sajátos kihívásaival szembesülve, multidiszciplináris csapatunknak köszönhetően új aspektusból sikerült bepillantást nyerni a tüszőfolyadék gombatoxinok általi kitettségéről és annak a tüszőfejlődésre gyakorolt hatásairól" - teszi hozzá.
A mikotoxinok penészgombák által termelt másodlagos anyagcseretermékek, amelyek mérgező tulajdonságokkal rendelkezhetnek. Mezőgazdasági terményekben és feldolgozott növényi és állati eredetű élelmiszerekben egyaránt előfordulhatnak. Megjelenésük és arányuk az éghajlatváltozás hatására folyamatosan emelkedik. Bizonyos gombatoxinok humánegészségre gyakorolt hatása ismert; például az aflatoxin májdaganatot okozhat.
A toxinok hatással lehetnek a hormonrendszer működésére, de a humán termékenységgel kapcsolatos hatásaikat eddig még nem elemezték alaposan. A meddőség okai gyakran rejtélyesek, és a hormonális egyensúly felborulása is a lehetséges háttérben állhat – állítják a kutatók.
Az egyik leggyakrabban előforduló ösztrogén-hasonló toxin, a kukoricában is megtalálható Zearalenon, melynek koncentrációja a vizsgálatban összefüggést mutatott a tüszőfolyadék ösztradiol-tartalmával. Az eredmények alapján feltételezhető, hogy az ösztrogén receptorok számának növelésén keresztül a két hasonló kémiai szerkezetű vegyület egymás hatását erősíti.
A Zearalenon, amely az ösztrogén receptorokhoz kapcsolódik, képes csökkenteni a megtermékenyíthető, érett petesejtek mennyiségét. Ez a mikotoxin nem csupán közvetlenül károsítja a DNS-t, hanem oxidatív stresszt is generál, ami hátrányosan hat az embrió fejlődésére.
A beszámoló szerint egy másik vizsgált toxin, a néhány Fusarium penészgomba által termelt Fumonisin B1 kis koncentrációjú jelenléte a tüszőfolyadékban meglepő módon pozitívan hatott a tüszősejtek és a kinyert petesejtek arányára.
Sára Levente, a Semmelweis Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának adjunktusa így fogalmaz: "Elképzelhető, hogy valamilyen védőmechanizmussal rendelkezik; a mindennapi életben is találkozunk penészgombákból származó anyagokkal, amelyek gyógyszerként is alkalmazásra kerülnek, például a jól ismert penicillin."
A tüszőfolyadék összetevői és azok arányai kulcsfontosságú információkat nyújtanak a tüszőérés folyamatáról. Bármilyen negatív hatás, amely a környezetet éri, közvetlenül befolyásolhatja a peteérést és a terhesség kimenetelét. A gombatoxinok a vérkeringésből a tüszőfolyadékba juthatnak, ahol gyulladást, oxidatív stresszt és hormonális egyensúlyzavart idézhetnek elő - állítják a kutatók.
"Tanulmányunk rámutat, milyen szerepet játszanak a környezeti tényezők a meddőség kialakulásában. További kutatásokkal kiegészítve eredményeink segíthetnek feltárni a meddőség egyes okait és megérteni, pontosan hogyan hatnak a gombatoxinok a női termékenységre" - mondja Sára Levente kiemelve, a kockázatok csökkentése érdekében a gombatoxin-szennyezés szorosabb nyomon követése szükséges az élelmiszerláncban.
