"A legmélyebb tudást mindig azoktól nyerem, akik bátorságot merítenek ahhoz, hogy segítséget kérjenek tőlem." - Emlékezzünk F. Várkonyi Zsuzsára.

Úgy beszélt a pszichológiáról, hogy az is értette, aki azt hitte magáról, hogy ez neki túl bonyolult tudomány. Jól képzett, sokoldalú, nyitott lélekbúvár volt, saját elmondása szerint mégis a klienseitől tanulta a legtöbbet. A május 4-én, 76 éves korában elhunyt F. Várkonyi Zsuzsára Both Gabi emlékezik.

F. Várkonyi Zsuzsa 1948-ban látta meg a napvilágot, mindössze néhány évvel a második világháború végével. Családja története sötét árnyékot vetett gyermekkora fölé, hiszen 32 rokonát vesztették el Auschwitz borzalmaiban, négy esztendővel korábban. A szülők, bár sosem osztották meg gyermekeikkel ezt a felfoghatatlan fájdalmat, a hallgatás mögött húzódó sebeket úgy tűnik, a gyerekek mégis magukba szívták. Érezték a veszteséget, a hiányt, ami körülvette őket, mintha a szavak nélküli történet is ott lebegett volna a levegőben.

"Gyerekkoromban a szüleink reakciói szinte túltették a valóság határait: ha csak egy negyedórát is késett a család valamelyik tagja, azonnal hisztérikus kiabálás vette kezdetét, pedig akkoriban az utcákon alig volt autóforgalom. Ezek a drámai, aránytalan válaszok azt üzenték számunkra, hogy valami igazán komoly baj történhetett; a szüleink mintha magától értetődőnek tekintették volna, hogy egy gyerek vagy felnőtt bármikor nyomtalanul eltűnhet." - emlékezett vissza a múltjára a Könyves Magazin interjújában néhány évvel ezelőtt.

Az ELTE Bölcsészkarának klinikai pszichológia szakán szerzett diplomát, majd saját-élményű pszichoanalitikus terápiát is végzett.

Továbbá, Svájcban, Franciaországban és az Egyesült Államokban személyre szabott megközelítéseket alkalmazó terapeutaként képezte magát, míg Németországban a tranzakció-analízis módszerének elsajátításában vett részt.

A Gordon-féle trénerképzést Liechtensteinben és az Egyesült Államokban végezte el, emellett a homeopátia területén is alapos ismeretekre tett szert.

A Gondolat Kiadónál indította el pályafutását pszichológiai könyvek szerkesztőjeként, ahol mélyreható ismereteket szerzett a pszichológia világáról. Ezt követően a Békásmegyeri Nevelési Tanácsadóban folytatta munkáját gyermek-pszichoterapeutaként, ahol a fiatalok lelki fejlődéséért és jólétéért dolgozott.

"Ebben az időszakban nem csupán a terápiás ismereteimet mélyíthettem el, hanem olyan emberekkel is találkozhattam, akik teljesen új perspektívát nyújtottak számomra. Az együttérzés képessége egy különleges ajándékká vált, miközben olyan felnőttek történeteit hallgattam, akik a társadalom peremén éltek, és akikkel korábban alig volt lehetőségem találkozni. Érdekes, hogy némelyikük még húsz év elteltével is felkeres, ami azt mutatja, hogy az élmények és kapcsolatok mély nyomot hagynak az életünkben."

A közvélemény és a gyakran tájékozatlan tanárok hozzájárultak ahhoz a tévhithez, hogy csak értelmi visszamaradottak keresnek fel minket.

- A Forbes magazinban is megjelentek idézetei.

Ekkoriban a Családi kör című televíziós műsorban már szorgalmasan foglalkoztak a lélek tudományával. Ranschburg Jenő és Mérei Ferenc is aktívan részt vettek ebben az ismeretterjesztő tevékenységben, F. Várkonyi Zsuzsával karöltve, hozzájárulva a nézők tudásának bővítéséhez.

Főként a kapcsolatok dinamikájának, a játszmák mélységeinek, valamint az önismeret felfedezésének és a szülés/születés élményeinek alapos feldolgozásával foglalkozott. Ezen kívül az ELTE Tanárképző Főiskolai Karon fejlődéslélektani szemináriumokat vezetett. Több évtizedes felnőttoktatási tevékenysége elismeréseként az ELTE Pszichológiai Kara címzetes egyetemi tanári címet adományozott neki.

A névben az "F." betű Frank Tiborra, a feleségét támogató akadémikus amerikanista történészre utal, aki sajnos három évvel ezelőtt távozott az élők sorából.

F. Várkonyi számára fontos mérföldkő volt az a négy év, amit Amerikában töltött 1987-1991 között férjével együtt, aki különböző egyetemeken tanított akkoriban. Ő pedig ezalatt a szülésélmények kutatása mellett kötelezte el magát, valamint a Nyitott Örökbefogadás és az Önsegítő Csoportok mozgalmával is kapcsolatba került.

"Fogantatásunk pillanatától kezdve minden korai hatás jelentősen befolyásolja, milyen hosszú ideig élvezhetjük a lehetőségeinket."

- hivatkozott rá a Forbes.

F. Várkonyi Zsuzsa már a nyolcvanas években megkereste Thomas Gordont, mert szerette volna Magyarországon is meghonosítani a demokratikus kapcsolati modell tréningprogramját. Ehhez egy kicsit fantasztának kellett lenni, mert a vasfüggöny még bőven állt ekkoriban, ám végül sok-sok nehézség után mégis megvalósult a magyarországi képzés.

1991 óta a Gordon Iskola Egyesület elnökeként, vezető trénereként és programfejlesztőjeként tevékenykedett, emellett a Testnevelési Főiskolán posztgraduális mentálhigiénés programot irányított, amely kifejezetten a segítő foglalkozásúak igényeire szabott. Széleskörű tapasztalattal rendelkezik a szervezetfejlesztés terén is, ahol tréner és coach-képzéseket vezetett, így hozzájárulva a szakmai fejlődéshez és a tudásmegosztáshoz.

F. Várkonyi Zsuzsa volt az, aki továbbfejlesztette, és kidolgozta az üzleti coaching mélyebb, terápián alapuló módszerét.

"2011 és 2017 között rendszeres vendég-szakértője volt a Fröccs című impróestnek, és eközben szinte észrevétlenül a Momentán tagok pótanyukájává és terapeutájává vált az életben. Mindig tanulunk tőle" - osztották meg a Momentán Társulat tagjai, akik rendkívül hálásak voltak neki, mert a pszichológia játékos aspektusát is feltárta a közönség előtt.

Lélektani ismeretterjesztő tevékenysége iránti elkötelezettsége példaértékű, hiszen ő volt az első magyar pszichológus, aki csatlakozott ehhez a különleges projekthez.

Számtalan pszichológiai kötet szerzője volt, amelyekben tematikusan dolgozta fel a különböző témákat. Rendkívül olvasmányosan, sok-sok gyakorlati példával, könnyen befogadhatóan közelítette meg az emberi lelket.

A "Hoztam, kaptam, átszabtam - A személyiségformálás lehetőségei" című könyvében a szerző rendkívül érdekfeszítően tárja fel a személyiségfejlődés mélyebb rétegeit, bemutatva, hogy az életünk során szerzett tapasztalatok és hatások miként formálják identitásunkat.

Már tanítványként is inkább csak a háttérből figyeltem a választott mestereimet, és felnőtt pszichológusként sem igazán tartozom egyetlen jól körülhatárolt csoporthoz sem, mégis, sosem érzem magam magányosnak. Olyan, mintha a sorskönyvemben az lenne megírva, hogy autodidakta módon sajátítsam el mindazt, ami igazán fontos számomra. A legtöbbet mindig azoktól tanulom, akik megbíznak a tudásommal. A legértékesebb tapasztalataim a velük való közös munkában születnek, és ezek formálják mindazt, ami most a fejemben összegyűlt.

Bár gyerekkora óta szenvedélyesen alkotott fikciós világokat, sokáig csupán saját szórakozására írta műveit. Azonban egy különleges történet kapcsán úgy döntött, hogy megosztja írásait a nagyközönséggel. Így történt, hogy 2004-ben kiadta első könyvét:

A szép emberi lélek történetét szeretném megosztani, azt, amit a saját túlélőimtől tanultam és tapasztaltam. Az ocsmány emberi oldalról már rengetegen írtak, sőt, sokan élvezettel olvassák is ezeket a sötét meséket. De talán a szépség iránt is akad majd érdeklődő fül és szem. Ezt a történetet az ő éleslátásuknak szánom. Csak figyelmesen kell hallgatni a gyógyító szavakat, hogy elérjék a szív mélyét.

1948. Ez az év mindenkinek más és más jelentéssel bír. Számomra például a születésem időpontját jelenti. Ebben a történetben a hősök a túlélésért küzdenek, talán egy kicsit szebben, mint sokan mások a korukban. A múltjukból merített szeretetforrások segítették őket: nemcsak a 44-es traumáik gyógyulásában játszottak kulcsszerepet, hanem abban is, hogy átvészeljék az 1950-es éveket.

Engedjük szabadjára a gondolatainkat: vajon milyen bátorság szükséges ahhoz, hogy egy férfias világban kijelenthessük, hogy a gyógyítás lényege a szeretet? Számomra ez a hivatás vált a legfontosabbá. Pszichológiai írásaimban is ezt a témát boncolgatom, hiszen a szeretet ereje mindennél fontosabb.

A regény nyomán készült Akik maradtak című filmet Tóth Barnabás rendezte, és 2020-ban Magyarországot képviselte az Oscar-díj versenyében, ahol a legjobb tíz külföldi film közé jutott. Ezen kívül a Magyar Mozgóképszemlén kiérdemelte "Az év legjobb játékfilmje" címet, valamint további három kategóriában is az első helyezést hozta el.

Búcsúzóul érdemes magunkévá tenni F. Várkonyi Zsuzsa azon gondolatát, amely szépen summázza az élethez való hozáállását: