A Kúria álláspontja szerint a rendőrség nem szolgáltatott elegendő indoklást arra vonatkozóan, hogy miért hozta meg a döntését a következő transz- és homofóbia ellenes demonstráció betiltásáról.

Nem bizonyította eléggé a rendőrség, hogy miért nem szabad megtartani a június 1-re tervezett, Andrássy útra tervezett békés felvonulást, amit öt emberi jogi szervezet tartott volna, ezért a Kúria megsemmisítette a határozatot a tiltásról.
Június 1-jén az Amnesty International Magyarország, a Háttér Társaság, a Magyar Helsinki Bizottság, a Szivárvány Misszió Alapítvány (a Budapest Pride szervezője) és a Társaság a Szabadságjogokért egy békés felvonulást szervezett az Andrássy úton. Az esemény célja, hogy hangsúlyozza a jogegyenlőség és az emberség fontosságát, valamint megmutassa a közösség összetartását és szolidaritását.
A demonstráció célja az lett volna, hogy hangsúlyozza a transz- és homofóbia elleni küzdelem jelentőségét, valamint támogassa az LMBTQI-emberek jogegyenlőségét. E célkitűzés szellemében működik már három évtizede a Budapest Pride, amely évről évre megjeleníti a közösség értékeit és igényeit.
A tervezett gyűlés megtartását a rendőrség megakadályozta, hivatkozva a márciusi törvénymódosításra, amely kimondja, hogy tilos olyan rendezvényeket szervezni, amelyek a homoszexualitás vagy a nemi sokszínűség megjelenítésére irányulnak. E törvény értelmében a gyermekek joga a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéshez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz elsőbbséget élvez a békés gyülekezés jogával szemben.
A rendezvény szervezői a Kúriához folyamodtak a tilalom kapcsán.
A Kúria legfrissebb sajtóközleménye alapján ez volt az első eset, amikor a testületnek az új jogszabályok alkalmazására kellett lépnie. A gyermekek védelmére hivatkozva a Fidesz egy olyan törvényjavaslatot terjesztett az Országgyűlés elé, amely a Pride rendezvények betiltását célozza. Március 18-án a parlament jóváhagyta a javaslatot, amely értelmében tilos olyan gyűlést tartani, amely a homoszexualitás vagy a nemi identitás megváltoztatását népszerűsíti. A törvény értelmében a szervezők és a résztvevők akár 200 ezer forintos pénzbírsággal is sújthatók. A gyülekezési jog ilyen mértékű korlátozása és a Pride események betiltása ellen számos demonstráció zajlott az ország különböző pontjain.
"...a hatóság nem indokolta meg, hogy a bejelentett gyűlésre miért vonatkoznak az Alaptörvény és a jogszabályok által hivatkozott rendelkezések. A határozat és az eljárás dokumentumai alapján nem volt egyértelműen megállapítható, hogy mi az a speciális körülmény, amely miatt a gyülekezési hatóságnak szükségszerűen meg kellett tiltania a gyűlést, holott mindössze két héttel korábban hasonló témájú gyűléseket nem minősítettek az Alaptörvény ellenesnek, hanem azokat tudomásul vették."
Két héttel, május 17-én ugyanis ezek a szervezetek hasonló felvonulást szerveztek, amely gond nélkül lezajlott, a rendőrség biztosítása mellett.