A kormány a bérek növelésének elhalasztásával próbálja megszerezni az MTA vagyonát.
Hétfőn ünnepélyes szoboravatásra és közgyűlésre gyűlnek össze az Akadémia tagjai, hogy méltóképpen megemlékezzenek az intézmény 200 évvel ezelőtti megalapításáról. Az ünnepséget azonban árnyékot vet egy tartalmas vagyonjogi vita. Egy birtokunkban lévő levél alapján a kormány néhány héten belül, még a jogi eljárás lezárulta előtt, át kívánja venni az MTA vagyonát. Amennyiben azonban a bíróság más döntést hoz, úgy a vagyon visszakerül az Akadémiához.
Állítólag maga Freund Tamás az MTA elnöke ajánlotta fel azt a kompromisszumos javaslatot, hogy aláírja a vagyonátruházási szerződést egy olyan záradékkal, amely a bírósági döntéshez köti a szerződés érvényességét. Erről Bódis László helyettes államtitkár tájékoztatta az MTA korábbi kutatóintézeteit tömörítő Hun-Ren Magyar Kutatási Hálózat főigazgatóit - legalábbis ez olvasható az egyik intézetvezető által írt, a HVG birtokába jutott levélben. Amiből az is kiderül, hogy a kormány szeretné az elkövetkező hetekben megkötni a szerződést az MTA-val, ezután lehet a bírósághoz benyújtani a Hun-Ren, és a kutatóközpontok alapító okiratait. Ha a következő hónapokban a bíróság bejegyzi az új szervezetet, a kormány megköti a Hun-Rennel a közfeladat finanszírozási szerződést.
Csak ezt követően kerül sor a kormány által megígért 18 milliárd forint többletforrás átutalására a Hun-Ren számára, amely a béremelés fedezeteként szolgál. Ennek eredményeként a kutatók szeptembertől számíthatnak a 30-40 százalékos fizetésemelésre. Azonban jövőre a 18 milliárd forint újabb folyósítása csak akkor valósulhat meg, ha a vagyonátruházási szerződés életbe lép, ami azt jelenti, hogy a bíróság elutasítja Radnóti Sándor esztéta és akadémikus beadványát.
Radnóti tartalmi és eljárásjogi hibára hivatkozva támadta meg a Magyar Tudományos Akadémia közgyűlésének határozatát, amely a 130 milliárd forintosra becsült akadémiai vagyon 80 milliárd forintért való eladásáról döntött. Azt kéri a bíróságtól, hogy az MTA közgyűlésének 8/2024. (XII. 11.) határozatát semmisítse meg. Annak érdekében, hogy az érintett vagyont a per ideje alatt ne lehessen elidegeníteni, arra is kérte a bíróságot, hogy a határozat végrehajtását a per jogerős befejezéséig függessze fel. A Fővárosi Törvényszék nemrégiben a Polgári Kollégiumhoz tette át az MTA ellen folyó pert, ami ellen Radnóti fellebbezést nyújtott be.
A per természetesen nem az esztéta magánakcióka, a mögött több köztestületi tag is áll, például Vörös Imre jogtudós, és az Akadémia Dolgozók Fóruma. A legfőbb kifogásuk az - az alacsonynak tartott vételár mellett -, hogy nincs garancia arra, hogy az értékes ingatlanegyüttes hiánytalanul átkerül az azt használó Hun-Renhez, és továbbra is a kutatást szolgálja.
A helyzet gyökerei abban keresendők, hogy 2019-ben a kormány döntése nyomán az MTA elveszítette a tudományos intézethálózatát, ezzel párhuzamosan pedig megalakult a jelenlegi Hun-Ren Magyar Kutatási Hálózat. E folyamat következményeként az ingatlanok továbbra is az MTA birtokában maradtak. A tulajdonjog és a használati jog elválása számos ellentmondásos helyzetet teremtett, amelyek számos konfliktus forrásává váltak.
Hétfőn ünnepélyes közgyűlés keretében emlékezik meg az akadémia a megalapításának 200. évfordulójáról. Az esemény előtt felavatják azt a lenyűgöző köztéri installációt, amely 200 mészkő lapból készült, és az elmúlt két évszázadban az Akadémiához kapcsolódó neves tudósok, valamint jelentős tudományos események előtt tiszteleg. Ezen kívül, egy izgalmas kisfilm is bemutatásra kerül, valamint megnyílik a Varázshatalom című kiállítás a Nemzeti Múzeumban. Az ünnepség csúcspontja azonban valószínűleg a székház dísztermének birtokbavétele lesz, ahol a felújítás már a végéhez közeledik.
