A megújult magyar felsőoktatásban a jövő szolgálata került a középpontba, és ez vált a leglényegesebb célkitűzéssé.
A megújult magyar felsőoktatásban a legfontosabbá a nemzet iránti elköteleződés, a magyar gazdaság érdeke, a fiatalok sikerei, valamint a verseny és a teljesítmény, azaz a jövő szolgálata vált - jelentette ki a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkára szombaton a Nyíregyházi Egyetem oklevélátadó ünnepi szenátusi ülésén.
Varga-Bajusz Veronika hangsúlyozta, hogy az állam láthatóan nem vonult ki az átalakuló intézmények életéből, hanem a felsőoktatási szolgáltatások megrendelőjévé, fenntartóból partnerré vált.
Hozzátette:
Emlékeztetett, az egyetemek többsége felismerte a rendszerváltás óta gyakorlatilag érintetlen, önmaga erejéből megújulni képtelen struktúráját, ami miatt az egyre versenyképtelenebbé váló magyar felsőoktatás nem tudott nyertesként bekapcsolódni a nemzetközi környezetbe, nem volt képes megtartani a legtehetségesebb fiataljait, oktatóit és kutatóit.
Szavai szerint
Első lépésként a hozzáférhetőség javítására összpontosítottunk - folytatta -, és ennek következményeként az utóbbi években a megújult felsőoktatási intézményekben a jelentkezők száma 40%-kal emelkedett, míg a nemzetgazdasági szempontból kiemelt képzésekre jelentkezők aránya 63%-kal nőtt.
Az egyetemeknek több mint 22 ezerrel több hallgatójuk van és ebből közel 19 ezren a műszaki, természettudományos, mérnöki, informatikai (MTMI-) képzéseken tanulnak jelenleg - hangoztatta az államtitkár.
Varga-Bajusz Veronika kiemelte, hogy a hallgatóbarát megközelítés és a diákok nézőpontjainak hangsúlyozása rendkívül fontos. Ezt a lemorzsolódási statisztikák és a tanulmányi előrehaladás adatai is alátámasztják. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján több mint 4500 hallgató döntött úgy, hogy folytatja az egyetemi képzését, elkerülve a lemorzsolódást. Ráadásul közel 22 ezer diák még a vártnál is gyorsabban halad a tanulmányi követelmények teljesítésében – tette hozzá.
Rámutatott:
Az államtitkár megállapítása szerint a vidéki egyetemek népszerűsége jelentős növekedésen ment keresztül, és a nemzetközi szintű tudományos publikációk száma is emelkedett. Jelenleg a hallgatók fele vidéki intézményben tanul, és a jelentkezők száma 25%-kal nőtt az utóbbi időszakban. Tudományos teljesítményük szempontjából pedig közel 50%-os növekedést mutatnak a publikált közlemények, miközben a vállalati kutatás-fejlesztési és innovációs bevételek is figyelemre méltó, 67%-os emelkedést mutattak az elmúlt négy év során.
Elmondta: a "nemzetköziesítés" terén is jól teljesítenek az egyetemek, húsz százalékkal több külföldi diák tanul a hazai egyetemeken, ebben azonban "harcot vívunk" az egyetemek autonómiájáért és azért, hogy "aljas politikai indokból ne diszkriminálják a magyar és a náluk tanuló külföldi fiatalokat".
"Zárba akarnak minket zárni, a magyar egyetemeket pedig igyekeznek ellehetetleníteni. Ez már régóta nyílt titok, és az indoklás nem szakmai, hanem csupán politikai jellegű" - hangsúlyozta az államtitkár. Kiemelte, hogy a siker túl nagy, és a savanyú szőlő elmélete itt is érvényes, de a magyarok továbbra is büszkék oktatási intézményeikre és azok eredményeire.
Az esemény során Szabó György rektor kiemelte, hogy a felsőoktatási intézmény közel ötezer hallgatója közül 2025 júniusában 735 diák sikeresen teljesítette a záróvizsgát. Ebből 577 végzős személyesen ünnepelheti meg a diplomájának átvételét. Az ünnepség keretében köszöntőt mondott Vinnai Győző és Szabó Tünde fideszes országgyűlési képviselők, valamint Mészáros József, a Nyíregyházi Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke, továbbá Kovács Ferenc, a nyírségi város Fidesz-KDNP-s polgármestere is.
