A csádi misszió jelenleg nem szerepel a Honvédség zárszámadási jelentésében.
A kormányzati szereplőket szállító honvédségi repülőgépek útvonalainak költségei nem kerülnek pontosan kibővítésre a zárszámadási törvény tervezetében.
A Magyar Honvédség gazdálkodásáról szóló zárszámadási törvény tervezetében nem található nyoma a csádi missziónak – számol be róla az Mfor.hu. A lap felhívja a figyelmet arra, hogy tavaly még szó esett a misszióról, mint lehetséges jövőbeli feladatról. Ennek hátterében nem meglepő módon az áll, hogy az Orbán-kormány terve, miszerint 200 magyar katonát küldenének Csádba, jelenleg a csádi elnök ellenállásába ütközik.
A szövegben szó esik az ENSZ libanoni békefenntartó missziójáról, valamint az iraki, mali és balkáni szerepvállalásokról. Az iraki misszió költségei jelentősen csökkentek, a korábbi 1,4 milliárd forintról 510 millióra mérséklődtek. Az afrikai, különösen a mali beavatkozásra viszont 1,4 milliárd forintot szántak, míg a koszovói MH-KFOR kontingensre a korábbi 4,1 milliárd helyett csupán 1,6 milliárd forintot fordítottak.
Nem részletezik azt sem, hogy mekkora összegre rúgtak a kormánytagok honvédségi repülőgépeken megtett hivatalos külföldi útjai, a repülőgépes tevékenységről csak azt írják, milyen feladatokat végzetek: katonai felsővezetők, kormánydelegációk, a missziókban, nemzetközi gyakorlatokban résztvevő emberek, szükséges anyagok szállítása, kiképzési repülések és MEDEVAC feladatok. A kormánytagok külföldi útjainak költsége egyébént kényes téma lett a kormány számára.
A beszámolóból kiderül még, hogy a HM tavaly 1736 milliárd forintot költött a védelmi feladatokra, míg 2025-re már 1752 milliárd forintot szán erre, és mindkét összeg eléri a NATO-elvárást, a GDP 2 százalékát. A tárca kiadásai 2747 milliárd forintra emelkedtek idén, de ebből végül 1700 milliárdot használtak fel, ami 400 milliárddal több, mint a tavalyi összeg.
